9. Református Angoltábor

LX. évfolyam 3. szám / Egervölgyi Egyházmegye

Immár kilencedik alkalommal került megrendezésre a református angoltábor. Eleinte helyben, Nagyvisnyón voltak a nyári angol hetek, aztán később a tábor szervezői, Victor János tiszteletes és felesége, Momo néni már bentlakásosra alakították át ezeket a táborokat. Így aztán voltunk már Hejcén, Abádszalókon, s az idén, 2007-ben újra Hejcén, egy csendes kis faluban, közel a szlovák határhoz.

Július 16-án reggel kisebb csoportokban érkeztünk meg a táborhelyre. Ebédre mindenki megjött, így a tiszteletes megnyitotta a tábort. Elindult az ismerkedés, elfoglaltuk a szobákat, és persze ami az egyik legfontosabb, megismerkedtünk a kanadai, amerikai fiatalokkal. Az idén négyen érkeztek, két fiú, Jordan és Matt, valamint két lány, Charlene és Karlynn. Mindannyian nagyon közvetlenek voltak, hamar összebarátkoztak a kisebb-nagyobb táborozókkal. Még aznap megkezdődtek az órák, csoportokba osztottak bennünket, hogy mindenki a tudásának megfelelő csapatban dolgozhasson. Az órák során az angol anyanyelvű fiatalok könnyed és szórakoztató módon beszélgettek velünk a Bibliáról, történetekről és azoknak tanulságairól. Az utolsó napon a csoportok elő is adtak egy-egy általuk választott rövid bibliai jelenetet. Gyakorlás közben egyre közelebbről ismertük meg egymást. Az összetartást erősítette a sok közös éneklés, az áhítatok és persze a különböző szabadidős programokon való részvétel is (íjászkodás, karkötőkészítés, társasozás...stb.) . Ellátogattunk a sárospataki strandra, illetve a várba. Rengeteget túráztunk, egy délután felkapaszkodtunk egy közeli magaslatra, ahonnan szép panoráma nyílt a környező településekre. Az egyik este egy egészen különleges túrára indultunk, ellátogattunk a Borsó hegyre, ahol a 2006-os repülőgép-szerencsétlenség következtében szlovák katonatisztek vesztették életüket. Sokaknak közülünk ez volt az első éjszakai túrája, így egy különleges élménnyel lettünk gazdagabbak. A nagy kánikulára való tekintettel a tábor udvarán kétszer is rendeztünk vízi csatát, hamarosan mindenki csuromvizes lett. Az utolsó este a tábortűz köré gyűltünk. Az utóbbi években kialakult az a hagyomány, hogy aki akarja, beszámolhat az érzéseiről, Istenhez fűződő kapcsolatáról és persze arról, hogy mit változtatott ezeken a tábor.


21-én mindenki fájó szívvel búcsúzkodott, az „amerikaiak" meghagyták az elérhetőségeiket, így aki akarja, tudja velük tartani a kapcsolatot. Sok szép élménnyel lettünk gazdagabbak. Reméljük, jövőre is megrendezésre kerül a tábor és találkozhatunk, hiszen ez fantasztikus lehetőség arra, hogy közelebb kerüljünk Istenhez, hogy új embereket ismerjünk meg és persze, hogy angolul beszéljünk.


Simon Szabina, „visszajáró táborlakó"

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

…és mindenki, aki hallotta, csodálkozott értelmén és feleletein. Lk 2,47

3Móz 7,22–38

Hatféle áldozati szertartást sorol fel az ige (37). Hat, tartalmilag ma már nem egészen pontosan elkülöníthető módja, hogy az ember rendezze Istennel rendezetlen dolgait. 

tovább

(49) „Nem tudjátok, hogy az én Atyám házában kell lennem?” (Lukács 2,41–52)

Minden felnőtt zsidónak, évente háromszor, a három fő ünnepen, a páska, az aratás és a lombsátrak ünnepén, meg kellett jelennie a templomban (41–42). 

tovább

APOSTOLOK CSELEKEDETEI 16,35-40 - Tettre készen

A következő reggelen a város vezetői elhatározzák, hogy szabadon engedik Pált és Szilászt. Pál azonban nem akarja Filippit egyszerűen elhagyni és titokban eltakarodni. 

tovább

2017. június 20. kedd

Az élet viharai 

„Férfiak, látom, hogy a további hajózás nemcsak a rakományban és a hajóban okozhat nagy kárt, hanem életünket is veszélyezteti.” (ApCsel 27,10)

tovább

Szabó Katalin: Hogyan?

....Bocsásd meg, hogy a szívem ilyen zavaros..
Mit tegyek? Kérlek, mondd!
Csak Te tudod a választ, 
az érzést, mi eláraszt..
Ami bennem van.. 
Te ismersz a legjobban..
Talán önző vagyok... 
Talán nem kellene várnom...
Talán ezt akarod...
megtanítani velem...
az igazi szeretetet...
Istenem, miért nem értelek?
Pedig a lelkembe helyezted..
S itt vagy Te is.. érzem...
Istenem, miért ilyen nehéz ez?

Sok a kérdés, lelkem elmélyül
a gondolatokban..
Keresem a válaszokat,
melyek talán bennem vannak,
de csak nézek befelé magamba...
Üresnek érzem agyamat...
Nem látom az utat, 
melyre lépnem kellene;
Uram, kérlek, mutasd meg nekem!

Hogyan kell szeretni..?
igazán.. szívből.. 
mint ahogyan egy csoda jön...
Hogyan tüntessem el az ént?
szeretnék örömöt látni mások szemén...
Lelkén.. enyhíteni fájdalmat..
mert sok van a világban...

tovább