„Csodaszarvas”-Kárpát-medencei Lévay Labdarúgótorna

LXI. évfolyam 2. szám / Intézményeink

A közelmúlt egyik hétvégéjén egymás után futottak be a mikrobuszok a miskolci Lévay József Református Gimnázium udvarára. Különböző „felségjelek" voltak a kocsikon: RO, U, SK, HR, H - de azok a középiskolás diákok, akik kiszálltak a buszból, kivétel nélkül mind magyarul beszéltek. Vendégek voltak ők határokon túli magyar református gimnáziumokból.

 

- Hogyan jött létre ez a mintegy száztíz diákot megmozgató labdarúgótorna - kérdezem Parajos tanár urat, a „bükki cserkészek" parancsnokát.


- A Lévay József Református Gimnázium és a fenntartásában működő 19. sz. Bükk Cserkészcsapat közösen szervezte ezt a tornát, a cserkészek közvetlen szervezésével és irányításával.



- Mi volt a céljuk ezzel a labdarúgótornával?



- Hármas célt tűztünk magunk elé: versenyzési lehetőséget biztosítani a határokon túli magyar református középiskolák diákjainak; összeismertetni a szomszédos országokban élő magyar diákokat; és valahogy feledni, feledtetni a december 5-i „szégyen napját".



- Milyen programok voltak a focin kívül?



- Péntek este Szarka Levente, Kun Zsuzsa, Jolsvay Levente cserkész segédtisztek vezetésével játékos ismerkedési estet tartottak a résztvevőknek. A kísérő tanárok pedig elvonultak és megbeszélték a torna részleteit és megejtették sorsolást.



- Honnan jöttek a csapatok, és milyen szisztémában bonyolították le a tornát?



- Külön fiú és lány kategóriában versenyeztek a labdarúgók. A résztvevő csapatok: Rimaszombat, Beregszász, Nagybereg, Zilah, Marosvásárhely, Eszék és a rendező Lévay Gimnázium csapatai mérték össze tudásukat.



- Mikor volt a „nagy nap"?



- Szombaton reggel 9 órakor katonai induló hangjaira cserkészek felvezetésével: Felvidék, Kárpátalja, Erdély Délvidék és Anyaország táblák mögött vonultak be a csapatok az „arénába". A „Nagy magyar télben picike tüzek" című Reményik-vers után Hangó István lelkipásztor tartotta a nyitó áhítatot: „Nem koronáztatik meg, csak aki becsületesen küzd!" Azok a „picike tüzek" ti vagytok, mondta Ábrám Tibor igazgató úr, aki házigazdaként köszöntötte a Kárpát-medencéből összesereglett diákokat. Végül Koncz Ferenc országgyűlési képviselő a határok feletti összetartozás jegyében nyitotta meg a labdarúgótornát.



- Akkor szinte futószalagon követték egymást a mérkőzések?



- Igen, A és B csoportban selejtező mérkőzéseken dőlt el a továbbjutás. Délután, illetve este pedig már helyosztó mérkőzéseket játszottak a továbbjutott csapatok.



- Milyen volt a torna színvonala?



- A pályán iszonyú kemény - de sportszerű - küzdelem folyt a győzelemért. A szépszámú közönség nagyon élvezte ezt a szikrázó játékot.



- Amikor nem fociztak, mivel mulatták el az időt a játékosok?



- Drukkoltak a nekik szimpatikus csapatnak, vagy éppen a cserkészek teaházában ismerkedtek egymással.



- Nagyon kihajtották magukat a játékosok?



- Az biztos, hogy az első perctől az utolsóig keményen küzdöttek. De hát, milyen a fiatalság? Annyi tartalékuk még maradt, hogy este a búcsúdiszkóban még „ráztak" egy jót.



- Vasárnapra már csak az eredményhirdetés, díjkiosztás maradt?



- Először záró istentisztelet volt, majd utána következett a díjkiosztó. A fiúknál I. helyezett a Marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum csapata, a lányoknál pedig a lévays Vadmacskák győztek.



- Hogyan értékelné tanár úr a torna egészét?



- A záró áhítaton azt mondta Hangó Istvánné nagytiszteletű asszony: „Most pedig fogjuk meg egymás kezét!" Így énekeltük együtt a 395. református énekünket: „Isten szívén megpihenve forrjon szívünk egybe hát." Kell ennél több?


- Köszönöm a beszélgetést.


Kun Zsuzsa, cserkész segédtisztjelölt

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

Péter ismét tagadta, és akkor nyomban megszólalt a kakas. Jn 18,27

Lk 24,36–49

„Ti vagytok ere a tanúk” (48). Jézus feltámadás utáni földi életének legfőbb jele az a valóságos jelenlét, ahogyan beszélget a tanítványokkal, és együtt is eszik velük. 

tovább

(2) „…csitítottam, csendesítettem lelkemet…” (Zsoltárok 131)

SZÜLJÖN ÚJJÁ BENNÜNKET A MI URUNK.

– 1. Így nem csupán érteni fogjuk, hanem megélni és megtapasztalni, amit a mi Urunk a kisgyermekekkel kapcsolatosan mondott (Márk 10,14).

tovább

LUKÁCS 23,44–49 - Az utolsó szavak

Az eddigi történések során mindenki hangos volt, Jézust kivéve. Utolsó szavait mégis mindenki hallhatja. Végül Atyja kezébe teszi le életét. 

tovább

2018. április 14.

Mert belülről, az ember szívéből jönnek elő a gonosz gondolatok…(Mk 7:21)

tovább

Túrmezei Erzsébet: Minden évben

Indulunk újra Golgota felé.
Utunkra már a kereszt vet árnyékot.
de rajta túl húsvét öröme vár.
S kis Balázs csodálkozva kérdi:
„Minden évben meghal?
Minden évben feltámad?“

 

 

tovább