Nagyernyei áldáskívánás

LXI. évfolyam 4. szám / Abaúji Egyházmegye

Rokonszenvek, ismeretségek, kapcsolatok, barátságok, szerelmek kötődnek, szövődnek nap nap után. Mi marad meg belőlük holnapig, kitart-e a kapcsolat másnapig, lesz-e érvényes, pozitív töltése átívelve korszakokon: komoly kérdés.

A jóérzés melege kellemes, átjár szívet-lelket, de annak táplálása és viszonzása tartalékolt erők felszabadítását, szent lelkesülést, odaszánt életet igényel. Ezek a kapcsolatok nem mindig látványosak, sokszor a felszín alatt húzódnak meg, s várják a pillanatot, amikor újra fontossá válhatnak. A telkibányai gyülekezet hasonló tapasztalattal lett gazdagabb november 9-én, az újbori úrvacsorás istentiszteleten.

A 90-es években virágzó testvérkapcsolatot ápolt egymással a nagyernyei és a telkibányai gyülekezet. Azon túl, hogy a két közösség kölcsönös látogatásokat tett egymásnál, személyes kapcsolatok is kiépültek. Ennek máig érő gyümölcse, hogy bizonyos családok között a levelezés, mint a kapcsolattartás egy formája fennmaradt. Az idők változásának, személycseréknek és hangsúlyeltolódásoknak következtében az erdélyi és az anyaországi gyülekezetek között elhalkult a kommunikáció. Új kapcsolatok épültek ki, a nagyernyei testvérek Hollandiában, a telkibányaiak pedig Észak-Írországban találtak nyitott, keresztyén közösségekre.


Komáromi István nagyernyei lelkipásztor feleségével együtt érkezett Telkibányára, hogy elhozza gyülekezetének áldáskívánását, és leporolja a régi ismeretségeket. A gyülekezet tagjai már nagyon régen szerettek volna újra találkozni a nagyernyeiekkel, és a látogatásuk ezért felettébb nagy örömöt váltott ki. A lelkipásztor Ábrahám imádságáról szolgált, az 1Móz 18,16-33 alapján. A szolgálat után a házigazda lelkipásztor köszöntötte Komáromi István nagytiszteletű urat, és felhívta a figyelmet, hogy háromtípusú lelkiségből merített bizonyságtételt hallottunk. Érezhető volt a prédikáció előadásában az erdélyi lélek, az igeválasztásban a Herrnhuti Lösung hatása és az igemagyarázatban pedig a Szentlélek áldása. Ezután következett a telkibányai fiatalok köszöntő műsora, melynek keretében Simon Zsófi, a Sárospataki Református Gimnázium tanulója egy héber, bűnvalló imádságot énekelt el. Az úrvacsora közössége elmélyítette és megpecsételte a két gyülekezet Krisztusban újra egymásra találását. Az istentiszteleten mint magánember Görgey Géza pálfai festőművész, lelkipásztor is részt vett, aki elmondta, hogy mennyire megérintette a hely szellemisége.


A nagyernyei és telkibányai gyülekezet vezetősége megállapította, hogy nincs akadálya annak, hogy újra szorosabbra fűzzék kapcsolatukat. A magyar testvérek a Bányai harangszó gyülekezeti újság reformációs számából húsz példányt küldtek az erdélyi testvéreknek. Ezzel a gesztussal is szeretnének hozzájárulni, hogy a következő találkozás már ne tabula rasa legyen. A folytatás tavasszal várható, amikor az abaúji Telkibányáról kel útra egy küldöttség, hogy a Marosvásárhely melletti, az egykor öt templomú Nagyernyére eljusson. Szepsi Csombor Márton az első magyar útleírás szerzője, az 1300-as években épült vártemplom, a gombfás temető és a bányai kegyesség munkálásából és érintettségéből indult Európába 1616-ban. Martoni Molnár Sándor a gyülekezet egykori pásztora, kutatásaiban így fogalmazta meg az itt élők lelki habitusát: „...a legtöbb mai gyülekezeti tagunk életében, a lelkiekhez, egyházhoz való hozzáállásában megfigyelhető valamiféle lelki alap. Méghozzá olyasfajta lelki alap, amely ha néha-néha kibukkan a felszín alól, akkor látható: valami régi, generációs hitbeli örökség nyomai ezek". A hegyek közti hasadék megőrizte a puritán, bibliás kegyesség évszázados visszhangját. Az út viszontagságait és élményeit vállaló csapat nem titkolt szándéka, hogy a zempléni hegyek, patakok és erdők között formálódó áldást vigyék a távolban élő, erdélyi testvéreiknek. Isten segítse őket szent elhatározásukban!


Szalay László Pál lelkipásztor

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

Szeresd az Urat, a te Istenedet, és tartsd meg mindenkor, amit ő elrendelt: rendelkezéseit, törvényeit és parancsolatait! 5Móz 11,1

5Móz 11

„Vigyázzatok, hogy... el ne forduljatok tőlem: ne tiszteljetek más isteneket...” (16). Urunk féltőn szerető Isten. Minket félt és óv mindentől és mindenkitől, aki ki akar ragadni a vele való élő közösségből. 

tovább

(14) „Tizenkettőt választott ki…” (Márk 3,13–21)

– 13. vers. A „hegy”, ahol a tizenkét tanítvány elhívása történik, az imádságnak, az Isten közelségének, a kinyilatkoztatásnak helye. Ezzel is jelzi Márk, hogy Jézus isteni hatalommal, feltétlenül, emberi képességektől függetlenül hívta el azokat, akiket akart, és azok követték is Őt. Jézus isteni hatalommal „teremtette” a tizenkettőt. Senki sem kérdezheti: miért éppen ezek, tizenketten?

tovább

MÁRK 10,16 - Az áldó kéz

„Ekkor átölelte és kezét rájuk téve megáldotta őket.” (Mk 10,16) Jézus nem csak rátekintett az emberekre, hanem gyakran rájuk tette kezét, és úgy áldotta meg őket. 

tovább

2018. május 25.

„…üldözés következtében szétszóródtak…” (ApCsel 11:19)

 

       

tovább

Túrmezei Erzsébet: Pünkösd után

Pünkösd előtt - sóvárgás titkos mélye. 
Pünkösd előtt - ígéretek zenéje. 
Pünkösd előtt - esedezés, esengés. 
Pünkösd előtt - halk hajnali derengés. 
Pünkösd előtt - szent vágyak mozdulása. 
Pünkösd előtt - koldusszív tárulása. 

tovább