Nyári élményem: Csillagpont

LXII. évfolyam 3. szám / Egervölgyi Egyházmegye

Az idén nyáron negyedszer került megrendezésre a Csillagpont, a református fiatalok országos találkozója. Több mint 2500-an regisztráltak az idei alkalomra. Én is a 2500 fiatal egyike voltam. Reményekkel telve és nagy várakozás után utaztam gyülekezetem és az Egervölgyi Egyházmegye 15 fős csoportjával a táborba. Már az érkezés pillanata sem volt mindennapi számomra. Sosem fogom elfelejteni az elém tárult rengeteg, színesebbnél színesebb sátor látványát.

A regisztráció alkalmával kapott csillagpontos programfüzetet élvezettel forgattam és nézegettem. Nehéz volt választani a sok érdekes és értékes program közül. Reggelente nem volt könnyű felkelni, hiszen az esti programok bőven az éjszakába nyúltak, és nem sokat pihentük a szűk 5 nap alatt, viszont nem szerettem volna egyik reggel sem lemaradni a reggeli áhítatokról. Volt, amikor dicsőítő sátorba mentem és énekléssel kezdtem a napot, de szívesen ültem be egy-egy bizonyságtételt meghallgatni, vagy Bibliát tanulmányozni más fiatalokkal együtt.


A délelőttök a közös nagyszínpadi előadásokkal és az utána következő csoportos beszélgetésekkel teltek. Számomra sokat jelentett az előadások üzenete. Rengeteget épültem a lovagi, női és a gyermeki bátorságról hallva. Az Úr rávilágított a gyengeségeimre az előadó mondanivalói által, de megerősített pl. abban, hogy az volt életem legjobb döntése, mikor átadtam az életem Neki!


Az előadások után mindig szívesen mentem a kiscsoportos beszélgetésekre is. Jó érzés volt megosztani társaimmal érzéseimet, kérdéseimet, és meghallgatni az ő véleményüket is az előadásokkal kapcsolatban. Csodálatos volt megtapasztalni a testvéri közösséget velük és a tábor többi fiataljával.


A délutánjaimat és az estéket is bearanyozták a jobbnál jobb programok. A szívembe zártam a váci börtönviseltek kórusának szolgálatát, de a Pintér Béla koncertjét sem fogom soha elfelejteni. Még nem volt alkalmam annyi fiatallal együtt énekelni a koncerten.


A táborban találkozhattam a napi forgatag során a jól ismert „Nem adom fel" együttes tagjaival is. Valami leírhatatlan és megfoghatatlan érzés fogott el, mikor összefutottam velük az étkezések vagy a programok során. Nagyon boldoggá tett, hogy meghallgathattam a koncertjüket is. Bevallom, néha nehéz volt visszatartani a könnyeimet látva őket énekelni, táncolni, nevetni. Nagyon boldoggá tette őket, hogy szinte az egész tábor résztvevői ott voltak a fellépésükön, és végigtapsolták, -ujjongták a koncertjüket.


Nem lehet szavakba önteni az ott átélt élményeket és érzéseket. Amit leírtam, az csak egy kis töredéke az ott történteknek. Mindenkinek saját magának kell megtapasztalni azt a csodát, ami a táborban történt. A záró istentisztelet után próbáltam magamba zárni és hazavinni azt a pillanatot, amit nem lehet kifejezni. Leírhatatlan élmény volt a több mint 2500 fiatallal együtt énekelni a hét dalát arról, hogy Honnan veszed a bátorságot? Éreztem az Úr jelenlétét és közelségét! Nagyon várom a következő Csillagpontot, ahová talán még több fiatal jön majd el, hogy együtt örüljünk a közösségnek és dicsőíthessük az Urat!


Varga Tímea, Noszvaj

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

Többet ér az, amit lát a szem, mint ami után sóvárog a lélek. Ez is hiábavalóság és hasztalan erőlködés. Préd 6,9

Préd 6

„...nem szállhat perbe az ember azzal, aki fölötte áll” (10). Testvérem, légy elégedett azzal, amivel az Úr megajándékozott téged. 

tovább

(58) „…ellenfeleddel elöljáró elé mégy…” (Lukács 12,54–59)

1. A példázat mindenekelőtt azt hangsúlyozza, hogy az Úr visszajövetelének várása, az állandó készenlét, és az idők jeleinek „meglátása” (54–56) akkor lehetséges, ha megszabadultunk a nagy ellenségtől, aki a teljes élettől és az élet Urától elválasztott bennünket, hogy örökké a bűn, a betegség, a halál nyomorúságos, kárhozatos börtönében senyvedjünk. 

tovább

LUKÁCS 14,1–6 - Vasárnap

Hitem fontos részét képezi a vasárnap megszentelése. Isten ezzel a nappal lehetőséget teremt arra, hogy egy lélegzetvételnyi szünetet tartsak, regenerálódjak. 

tovább

2017. augusztus 18. péntek

Kicsoda Jézus Krisztus? – Az Isten fia, Ember fia

Amikor Jézus Cézárea Filippi területére ért, megkérdezte tanítványait: „Kinek mondják az emberek az Emberfiát?” (Mt 16,13)

Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia. (Mt 16,16)

 

tovább

Tóth Árpád: A vén ligetben

A vén ligetben jártunk mi ketten,
Aludt a tölgy, a hárs, a nyár;
Hozzám simult félőn, ijedten,
S éreztem: nem a régi már.
Sebten suhantunk, halk volt a hangunk,
S csendes volt a szivünk nagyon,
És mégis csókba forrt az ajkunk
Azon a sápadt alkonyon.

tovább