Szabadtéri evangélizáció Szilvásváradon

LXII. évfolyam 3. szám / Egervölgyi Egyházmegye

Egyházmegyénk gyülekezeteinek nagy része ebben az évben is örömmel és várakozással készült Szilvásváradra, hogy a református templom mellett a domboldalról hallgassa Isten Igéjét. Mindez augusztus 2-án, vasárnap délután történt. Az Úr Isten most is csodálatosan szép idővel ajándékozott meg bennünket.

Jó volt látni, hogyan baktatnak az idősek, hogyan szaladnak a gyermekek és sietnek a fiatalok, hogy elfoglalják helyüket a fák alatt, melyek árnyékot nyújtanak a meleg ellen.


Karászi Attila helyi lelkész köszöntő szavai után dr. Kádár Zsolt, egyházmegyénk esperese arról beszélt, hogy nemcsak a gazdaságban érezhető a válság. Válságban vannak az emberek lelkiképpen is. A családok széthullásának, a szeretet gyengülésének, a hit elvesztésének vagyunk nap mint nap tanúi. Éppen ezért szükség van az erős hitű, bizonyságtévő keresztyén emberekre, akik tudnak, mernek és akarnak imádkozni, és szerepet vállalnak a közösség formálásában.


Fejér Zoltán, a pácini gyülekezet lelkipásztora fiatalokkal érkezett az evangélizációra. Noé története alapján hirdette Isten igéjét. Mindannyian figyeltünk rá, mert megéreztük a hasonlóságot Noé ideje és a mai idők között. Az Úr Isten kegyelme abban az időben is fel volt kínálva minden embernek. Jelet is adott erre nézve az Úr. A jel a bárka volt, de senki nem hitte el, hogy lesz ítélet. Noé azonban családtagjaival együtt félte az Istent, látta a rengeteg bűnt, beállhatott volna azok sorába, akik élik fesztelenül a mindennapjaikat, de nem tette meg. Számára mindennél fontosabb volt az Isten hűsége. Hála az Istennek, hallottuk a prédikációban, hogy még mindig van lehetőségünk a megtérésre, az Istenhez fordulásra. Megtérni Jézus nélkül nem lehet. Azért szól ez a figyelmeztetés, mert a mi mennyei Atyánk senkit nem akar kizárni az üdvösségből. Bárcsak meghallanánk és megtapasztalnánk, mekkora ereje van az igaz hitnek, és a mi hitünk sokakat magával ragadna!


Az evangélizáló, sokakat elgondolkodtató igehirdetés után a felsőtárkányi gyülekezet Istent dicsőítő énekeit és a noszvaji gyülekezet énekkarának szolgálatát hallhattuk.


A templomdombról lefelé sétálva sokan beszélgettek a prédikációról, néhányan pedig hangos szóval, őszinte szívvel kívánták, bárcsak egyre többen hallanák meg és fogadnák el, hogy Isten szeret, és a mi üdvösségünket munkálja.


A parókián megterített asztalok vártak bennünket. A szilvásváradi gyülekezet vendégszeretetét ismét megtapasztalhattuk.


Isten áldását kérjük a gyülekezetekre és az azokban szolgálókra, lelkészekre és nem lelkészekre egyaránt, hogy Isten országa növekedjék mi közöttünk.


Papp Zsolt Endre lelkipásztor


Sály

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

Ügyeljünk arra, hogy egymást kölcsönösen szeretetre és jó cselekedetre buzdítsuk. Zsid 10,24

Zsid 10,19–39

„De mi nem a meghátrálás emberei vagyunk, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk” (39). Az ígéretnek is fokozatosan kellett alakot öltenie és beteljesednie. 

tovább

(1) „Menj el a fazekas házába…” (Jeremiás 18,1–12)

Gyönyörű példázat ez: JEREMIÁS A FAZEKASNÁL.

– 1. Isten kezében van ez a világ, saját népe és minden nép, az egész teremtett mindenség, ahogy a fazekas kezében van az agyag. Isten hívő népe ezt tudja. Ez a bizonyosság erőt ad és elveszi a félelmeket.

tovább

ÉZSAIÁS 65,16B-25 - Minden új!

Talán még fülünkben cseng a tegnapi könyörgő imádság: Isten szakítsa fel az eget és a kilátástalan helyzetet változtassa meg! Ma egészen más kép tárul elénk. Amit itt olvasunk, az Isten válaszának egy része a próféta könyörgésére.

tovább

2017. december 17. vasárnap

Hidak, melyeket Jézus épített - 2.

Az embernek Fia nem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és adja az ő életét váltságul sokakért. (Mt 20,28)

 

tovább

Szabolcska Mihály: Adventi ének

Szállj, szállj magasra, szíveink reménye
Vezess el minket Jézusunk elébe,
Ragyogj előttünk fénynek oszlopával:
Szent biztatással.

Hogy jó az Isten, ráüt a viharra,
Vidám szivárványt sző a borulatra;
Igéje napfény, az ragyog felettünk,
Mit félne lelkünk?

 

 

tovább