Egy lelkipásztor élményei - templomszentelés Felsőtárkányban

LXII. évfolyam 4. szám / Egervölgyi Egyházmegye

Október a reformáció hónapja. Az örökkévaló Isten közel 500 éve kimunkálta, hogy néhány ember által, akik vágytak az Úr útját megismerni, mi is érthessük Isten szavát.

Templomok épültek, emberek születtek újjá. Erről beszélgettünk az autóban 2009. október 25-én, amikor Felsőtárkány felé közeledtünk, hogy az ott élő maroknyi református ember örömében osztozzunk. Egerből Felsőtárkányba nyílegyenes út vezet. Az út végén hatalmas kéttornyú római katolikus templom magasodik az ég felé. Megérkezve Felsőtárkányba 12 óra előtt pár perccel már sokan állnak halkan beszélgetve a katolikus templom mellett álló újonnan épült kis református templom körül. Egy maroknyi ember maroknyi hite által templom született. Pontosan úgy, mint a reformáció idején. Egy maroknyi ember maroknyi hite által elindult a reformáció európai hódító útjára.


Néhány perccel 12 óra után megszólalt a templom harangja. A templomszentelésre összegyűlt emberek elcsendesedtek. Kinek-kinek a szívében csendült fel a dallam, történelmi pillanatok részesei vagyunk. Hajdú László, a felsőtárkányi missziói egyházközség lelkipásztora a 100. zsoltár szavaival kezdte a hálaadást: Vígan énekelj az Úrnak te egész föld. Majd dr. Kádár Zsolt az Egervölgyi Református Egyházmegye esperese a 2. Krónika 6. részéből Salamon templomszentelési imádsága alapján a templom lépcsőjéről emlékezett arra, hogy az Egervölgyi Egyházmegye területén utoljára 70 éve szenteltek templomot: Egerben. Nagyszerű dolog, csakis az Örökkévaló Istenek köszönhető, hogy most ismét ilyen pillanatnak lehetünk részesei. Szűcs Endre a Tiszáninneni Egyházkerület főjegyzője harangszentelési imádságot mondott, mely alapján elgondolkodhattunk: a harang templomba hív, elhunytat kísér, örömöt és bánatot egyaránt tudtul ad, s mindeközben az Istenhez közeledésre hívja fel figyelmünket.


Bevonulva a templomba dr. Bölcskei Gusztáv püspök úr igehirdetését hallhattuk. Sokan a templomon kívül maradtak, hiszen a néhány száz ember nem fért a kicsiny templomba. Mégis fegyelmezetten, imádságos szívvel az igére figyelve vésődött a szívünkbe: „aki templomot épít a jövő nemzedékéről gondoskodik."


Az egyházkerület főjegyzője ismét imádságot mondott most immáron a klenódiumok felett, hogy kelyhek és keresztelő edény az istennek szentelt dolgok lehessenek.


A gyülekezet kicsiny énekkarának szolgálata, és a mezőkeresztesi kamarakórus énekei tették még bensőségesebbé ünneplésünket.


Tervező és kivitelezők, építők és építtetők soha nem felejthetik el, hogy egyszer részesei voltak egy templom építésének. Ők részt vehettek egy olyan munkában, ami nagyon keveseknek adatik meg. Egyszer a ma élő felsőtárkányi gyülekezet tagjainak utódai is emlékezni fognak arra, hogy apáink hite, imádsága templomot emelt, hogy benne az ige hallása és megtartása által szüntelen megújuljunk. Mindezért egyedül Istené a dicsőség!



(Fotók: Barcza János)


Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

Miután mindent elvégeztek az Úr törvénye szerint, visszatértek városukba, a galileai Názeretbe. Lk 2,39

3Móz 7,1–21

Miért kellett ennyiféle, részletesen kidolgozott rítus az ószövetségi áldozatokhoz? Mert tudták, hogy az ember nem tud nem vétkezni.

tovább

(25) „…a Szentlélek volt rajta.” (Lukács 2,21–40)

Élt egy idős, Simeon nevű ember Jeruzsálemben. Személyigazolványszerű adatokat tudunk meg csupán róla: név, lakcím, életkor. 

tovább

APOSTOLOK CSELEKEDETEI 16,25-34 - Fény a sötétségben

Kilátástalan a helyzet. Isten mégis fényt hoz a sötétségbe, Pál és Szilász részesei lehetnek a mennyország egy darabjának már itt a földön. 

tovább

2017. június 19. hétfő

„Ne hagyd abba ennek a törvénykönyvnek az olvasását, arról elmélkedj éjjel-nappal, őrizd meg és tartsd meg mindazt, ami ebben meg van írva. Akkor sikerrel jársz utadon, és boldogulsz. Megparancsoltam neked, hogy légy erős és bátor. Ne félj, és ne rettegj, mert veled van Istened, az ÚR mindenütt, amerre csak jársz.” (Józs 1:8-9).

tovább

Szabó Katalin: Hogyan?

....Bocsásd meg, hogy a szívem ilyen zavaros..
Mit tegyek? Kérlek, mondd!
Csak Te tudod a választ, 
az érzést, mi eláraszt..
Ami bennem van.. 
Te ismersz a legjobban..
Talán önző vagyok... 
Talán nem kellene várnom...
Talán ezt akarod...
megtanítani velem...
az igazi szeretetet...
Istenem, miért nem értelek?
Pedig a lelkembe helyezted..
S itt vagy Te is.. érzem...
Istenem, miért ilyen nehéz ez?

Sok a kérdés, lelkem elmélyül
a gondolatokban..
Keresem a válaszokat,
melyek talán bennem vannak,
de csak nézek befelé magamba...
Üresnek érzem agyamat...
Nem látom az utat, 
melyre lépnem kellene;
Uram, kérlek, mutasd meg nekem!

Hogyan kell szeretni..?
igazán.. szívből.. 
mint ahogyan egy csoda jön...
Hogyan tüntessem el az ént?
szeretnék örömöt látni mások szemén...
Lelkén.. enyhíteni fájdalmat..
mert sok van a világban...

tovább