Gyülekezeti kirándulás Szentendrére a Szabadtéri Néprajzi Múzeumba

LXIII. évfolyam 3. szám / Egervölgyi Egyházmegye

Tartalmasnak ígérkező kirándulásra indult a tibolddaróci református gyülekezet egy része, 2010. szeptember 12-én, vasárnap Szentendrére, a Szabadtéri Néprajzi Múzeumba, amely sok ember előtt ezen a néven ismert: Skanzen.

Hogyan kerültünk mi oda? A tibolddaróci gyülekezetnek tagja volt egy idős néni, Cseri Sámuelné, akinek hite, gyülekezete iránti hűsége, gyermekei és unokái iránti szeretete, mindenki számára példaértékű. Nem volt nap, hogy ne kulcsolta volna imádságra kezeit, nem volt nap, hogy ne érdeklődött volna családjának tagjai iránt. Lidike nénit 91 éves korában, ez év februárjában az Úr Isten hazaszólította. A temetésem kerültünk kapcsolatba unokájával, dr. Cseri Miklóssal, aki a Skanzen igazgatója. Az ő meghívására indultunk kirándulásra, hogy személyes kalauzolása által kapjunk betekintést a régen élt magyar emberek kultúrájába és életébe.


Megérkezve a Skanzen előtti parkolóba, a modern főbejáraton keresztül kilépünk egy olyan épület peronjára, amely az 1883-as építésű mezőhegyesi vasútállomás pontos mása. Többen elcsodálkoznak, milyen szép épületeink voltak nekünk régen. A Skanzen 60 hektáros területén kisvonat viszi a látogatókat egyik tájegységtől a másikig. A masiniszták korhű ruhában fogadnak bennünket a kisvonat kabinjában. Igazgató úr tájékoztatásából megtudjuk, a Skanzen területén úgy próbálják kialakítani a különböző tájegységeket, hogy azok a nagy Magyarország területén lévő különböző vidékeken élő emberek építkezési szokásait és életet mutassák be. Mi azt a tájegységet nézzük meg, amelynek felavatására, megáldására és felszentelésére 2010. június 25-én került sor. Ezen a területen Novajról, Noszvajról, Emődről találhatók itt régi házak, de láthatunk pincét Mádról is. Református egyházunk képviseletében Csomós József püspök úr kérte Isten áldását a tájegységet bemutató épületekre, hogy ezek által minél több ember kapjon ismeretet arról, hogyan éltek 100-200 éve az emberek hazánkban. A Skanzen területén református, görög és római katolikus templom is található. A református templom Mándokról került ide, nem másolat, hanem az eredeti kicsi templom, amelyet ott lebontottak, a Skanzen területén pedig újra fölépítették. Megérkezésünkkor éppen istentisztelet volt, amelyen mi is örömmel vettünk részt. Néhány percet töltöttünk annál a síremléknél, amely Tibolddarócról került a Skanzenba, az igazgató úr nagyszüleinek régi síremléke. Meghatódva énekeltük eleinkre emlékezve, Istenre tekintve: Tebenned bíztunk eleitől fogva.


Mi is a célja ennek a múzeumnak? - tettük fel a kérdést az igazgató úrnak. A Skanzenben látható házak, épületek nagy része eredeti. Hazánk területéről próbáljuk összegyűjteni azokat a házakat, épületeket, amelyek egy-egy jellegzetes építési stílust képviselnek. Az adott épületet elbontjuk, elhozzuk a Skanzen területére, itt újból felépítjük és berendezzük azokat.


Sok-sok látogató érkezik ide, hogy megpihenjen, kikapcsolódjon, a gyökerei után kutasson. Sokszor adunk tanácsot, ha valaki régi házat szeretne felújítani, de kemence-építő tanfolyamot is indítunk az érdeklődők számára.


Felemelő élmény volt hallgatni a sok tartalmas beszámolót annak tolmácsolásában, aki a legapróbb részleteit is ismeri mindannak, ami a Skanzenben található. Isten áldását kérjük az ott folyó munkára, látogatókra, dolgozókra.


Papp Zsolt Endre, Tibolddaróc

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

Megvan az ideje a hallgatásnak, és megvan az ideje a beszédnek. Préd 3,7/b

Préd 3

„...megvan az ideje minden dolognak az ég alatt” (1). Isten által rendelt módon éled-e meg ifjúságod, jegyességed, házasságod, családalapításod, munkád, nyugdíjas korod és az Úr elé készülésed idejét? 

 

 

tovább

(40) „Ti is legyetek készen…” (Lukács 12,35–40)

A készülést segíti, ha arra tekintünk, amit az Úr ígért nekünk! „Amit szem nem látott, fül nem hallott, ember szíve meg sem sejtett, azt készítette el Isten az Őt szeretőknek.” (1Korinthus 2,9) 

tovább

MÁTÉ 4,18–20 - Tanítvánnyá menetközben válunk

Képzeljük magunk elé ezt a helyzetet egy pillanatra: Simon és András azt teszik, amit minden nap tesznek – kivetik hálóikat. Nem meglepő, hiszen ez a feladatuk. 

tovább

2017. augusztus 15. kedd

Kicsoda Jézus Krisztus? – Követ

Ímé, elküldöm én az én követemet, és megtisztítja előttem az utat, és mindjárt eljön az ő templomába az Úr, akit ti kerestek, és a szövetségnek követe, akit ti kívántok; ímé, eljön, azt mondja a Seregeknek Ura. (Mal 3,1)

 

tovább

Reményik Sándor: Mindennapi kenyér

Amit én álmodom
Nem fényűzés, nem fűszer, csemege,
Amit én álmodom:
Egy nép szájában betevő falat.
Kenyér vagyok, mindennapi kenyér,
Lelki kenyér az éhező szíveknek,
Asztaláldás mindenki asztalán.

tovább