A füzesabonyi református egyházközség 80 éves története 1930-2010

LXIII. évfolyam 3. szám / Egervölgyi Egyházmegye

Füzesabonyban, a körülbelül 8000 főt számláló városban maroknyi református él. 2010. szeptember 12-én hálaadó istentiszteletre gyűltünk össze, hogy megemlékezzünk a gyülekezet 80 éves múltjáról, és hálát adjunk a mi Istenünk minket megtartó kegyelméért.

Honnan indultunk, s mi az, amit ma magunkról mondhatunk? A füzesabonyi gyülekezet mindig a maklári református gyülekezettel közösségben élte életét. 1930. március 26-án Kazai Sándor maklári lelkész írt a füzesbonyi reformátusok érdekében a magyar Királyi Államvasutak Elnökségéhez, melyben azzal a kéréssel fordult hozzájuk, hogy engedélyezzék a füzesabonyi vasútállomás nemdohányzó várótermében a reformátusoknak az istentiszteletek tartását.


1930. november 23-án Kereszturi József maklári lelkész hívogatására a MÁV-olvasókör helyiségében 45 református vett részt az istentiszteleten. Ettől kezdve vált rendszeressé az istentiszteletek tartása Füzesabonyban. A következő 12 évben sok helyen tartottak bibliaórát illetve istentiszteletet a városban, leginkább a nagylelkű istenfélő családoknál.


1952-ben Tóth István házában tartottak bibliaórát, ahol Tóth Istvánné átadta életét a megváltó Jézus Krisztusnak. Megtérésével elindul egy lelki építkezés is Füzesabonyban. Így lett ő a gyülekezet egyik alapító tagja. A következő években Maklárról járt szolgálni Kőrösy József lelkész, aki azzal biztatta a gyülekezetet, hogy a maradék megtartatik. Ahogyan Izráelben Illés próféta idejében volt egy maroknyi nép, aki nem hajtott fejet a Baal isten előtt, hanem hűséges maradt az Úrhoz, úgy higgyék el, hogy Füzesabonyban is lesz református népe az Istennek.


Hosszú-hosszú várakozás után 1974-ben a Szihalmi út 51. a sz. alatt imaház céljára vásárolt ingatlant a gyülekezet. Itt tartotta egészen 2000 szeptemberéig a gyülekezet az istentiszteleteit.


A kicsiny parasztház szobája, ahol alkalmainkat tartottuk az Úr Isten csodája és sok-sok szerető szívű, önzetlenül adakozó ember munkája, és áldozatkészsége nyomán templommá alakult. Szécsényi György esperes úr, az Egyházkerület elnöksége és a belföldi és külföldi barátok segítségével 2000. szeptember 10-én megtörtént a templommá alakított épület felszentelése. Mindehhez harangot is kaptunk, mely az Isten nagy kegyelme.


A mögöttünk lévő évek folyamán építettük és szépítettük a templomot és környezetét. 2004 szeptemberében hálaadó istentiszteleten emlékeztünk meg az új parókia felépüléséről.


Ma a gyülekezet a választói névjegyzék szerint 100 tagot számlál. Hittanórára kevés gyermek jár. Én 27 éve szolgálok Füzesabonyban és Makláron. Először Maklárról jártam át e gyülekezetbe, aztán az új parókia elkészültével 7. éve Füzesabonyból járok Maklárra.


Hálát adok Istennek, hogy adott bátorító igéket, adott erőt, és az építkezésekhez is mindig adott anyagi segítséget. Köszönöm a segítségét mindazoknak, akik a gyülekezet fizikai és lelki építésében mellettem állnak és szívvel-lélekkel végzik ezt a munkát.


Pocsai Júlia, Füzesabony

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

Az ÚR türelme hosszú, szeretete nagy, megbocsátja a bűnt és hitszegést; bár nem hagyja egészen büntetés nélkül… 4Móz 14,18

4Móz 14,1–25

„Csak az Úr ellen ne lázadjatok...” (9). Aki semmibe veszi Isten ígéretét, az fellázad ellene, ahogy igeszakaszunk ezt elénk adja. 

tovább

(56) „Szombatnapon azonban pihentek a parancsolat szerint.” (Lukács 23,50–56)

Jézus temetése után, az Őt követő asszonyok (8,1–3) megnézték a sírt, ahová helyezték a testet: szemtanúi voltak Jézus temetésének (55).

tovább

ESZTER 9,1-2,20-22 - Örömünnep

Örömünnep, ami mégiscsak véres. Hogyan lesz ebből ünnepnap? Úgy gondolom, hogy a Purim ünnepet a zsidó történelem háttere alapján – ami már akkor is a pogromokkal és üldözésekkel volt teli – ma újra másképpen értelmezzük.

tovább

2017. október 19. csütörtök

„Ezért, szeretett testvéreim, legyetek szilárdak, rendíthetetlenek, buzgólkodjatok mindenkor az Úr munkájában, hiszen tudjátok, hogy fáradozásotok nem hiábavaló az Úrban.” (1Kor 15:58)

tovább

Dévényi Erika: A fa

Büszkén magasodik az a fa, amely én vagyok
Elég ha vizet kapok és a nap rám ragyog
Gőgős vagyok, kevély és szívtelen
Azt akarom, hogy a szél vagy a nap csak az enyém legyen

Választanom kell hát, melyik a fontosabb
Az esőt fakasztó szél, vagy a meleg nap
A szél kéjjel hívott, légy életem része
A nap csak csendben nézett, de én nem vettem észre

tovább