Napi lelki táplálék

Lélekfrissítő

A Szentírás Szövetség Bibliaolvasó vezérfonala nőknek.

Lukács 21,5–11 - Perspektívaváltás

Nagy Heródes, aki Jézus születésekor kormányzott, a templomból igazi pompás épületet csinált, amely akkoriban nem csak a zsidók körében váltott ki nagy csodálkozást. 

Jézus mondata, hogy ez mind leromboltatik. és nem marad belőle semmi, elképzelhetetlen és elfogadhatatlan a hallgatói számára. Végtére is a templom nem akármilyen épület! Úgy vélték, csak ott lehet Istennel találkozni, aki elvileg onnan irányította a világot. Ez volt a zsidók szilárd meggyőződése. Jézus kijelentése ezt a jövőbe vetett reményt kérdőjelezi meg. Nem kapunk fejezetünkben erre közvetlen választ. A fejezet további részében azonban világossá válik, hogy Jézus a nép jövőbe vetett bizalmát eltolja a templom épületétől a maga irányába. Az első utalás erre így szerepel: "Vigyázzatok, hogy meg ne tévesszenek titeket!" Megtéveszthetnek? Kik? Azok, akik a Megmentő és Megváltó szerepében fognak fellépni. Másként megfogalmazva: csak egyetlen igaz Jézus létezik, akit így nevezhetünk. Vajon meg tudjuk-e különböztetni az igazi Krisztust a hamistól? Jézus válaszában háttérbe szorul, hogy mi történik a templom épületével. Olyan, mintha azt akarta volna mondani ezzel: "Ne hagyjátok, hogy bolondot csináljanak belőletek! A jövőtök és Isten birodalmának jövője nem egy templom fennmaradásától függ. Jönni fog valami új, ami felbonthatatlanul a személyemhez köthető."

 



rss

Napi lelki táplálék

„Te mondod, hogy király vagyok. Én azért születtem, és azért jöttem a világba, hogy bizonyságot tegyek az igazságról…” Jn 18,37b

Ef 1,15–23

„Amikor megemlékezem rólatok imádságaimban…” (16). Annak, hogy Krisztussal járunk, van egy gyakorlati és konkrét következménye: közösséget vállalhatunk egymással. 

tovább

(1) „Áldjátok az Urat…” (Zsoltárok 134)

ÁLDANI AZ URAT.

– 1. Istent áldani, azt jelenti, hogy leborulunk Őelőtte, elismerjük, hogy Ő az Úr, aki Jézus Krisztusban megváltott, szeret, nem vetett el, irgalmába fogadott. Ezért Őrá bízzuk magunkat mindenben, teljesen Őrá hagyatkozunk, ahogy az erkély az azt hordozó oszlopokra.

tovább

LUKÁCS 24, 13–27 - Minden hiába?

"Küzdött, remélt és mégis veszített.” Egy húszas évei közepén elhalálozott barátunk gyászjelentésén ez a mondat állt. Szörnyűnek találtam ezeket a szavakat, mivel úgy hangzanak, mintha az egész élete elfecsérelt idő lett volna.

tovább

2018. április 17.

Azután Jerikóba értek, és amikor Jézus tanítványaival és elég nagy sokasággal kifelé ment Jerikóból, egy vak koldus, Bartimeus, a Timeus fia ült az út mellett. Amikor meghallotta, hogy a názáreti Jézus az, így kiáltott fel: „Dávid Fia, Jézus, könyörülj rajtam!” (Mk 10:46-47)

 

tovább

Haraszti Sándor: Tavasz

Tegnap még fagyos tél volt,
s a természet álmodott…
Magáról mit se tudva
szent titkot láthatott.

tovább