Napi lelki táplálék

Az Ige Mellett

Steinbach Józsefnek, a Dunántúli Református Egyházkerület püspökének a Reformátusok Lapjában, "Az Ige Mellett" rovatban megjelenő írásai.

(18) „Íme, előterjesztem ügyemet!” (Jób 13,13–28)[1]

Valóban felnézhetünk A HIT BAJNOKAIRA, akik szenvedéseiket szó nélkül, teljes reménységgel hordozzák, a legnagyobb kínok között is.

Sőt, a kómából felébredve máris szolgálnak, bizonyságot tesznek a kórtermi betegágyon másoknak. Őszinte tisztelettel tekintek ezekre a „hit-bajnokokra” magam is. – 1. Ugyanakkor ki kell mondani, hogy Jób nem ilyen „hit-bajnok”. Egyrészt fárasztja barátai folytonos beszéde, okoskodása, egyáltalán az emberek jelenléte. Ezek csak sokszorozzák szenvedéseit. Jób egyedül szeretne maradni az Úrral! (13–17) – 2. Másrészt semmit sem kíván jobban, mint azt, hogy az Úrral őszintén megbeszélhesse életét, örömeit, nyomorúságait, ifjúkori bűneit (26), kérdéseit egyaránt (18–22). Jób az Úr elé akarja terjeszteni ügyét (18). Most azt akarja, hogy róla legyen szó, hús és vér, valós, tényleges kérdéseiről, elmélet, szerep, elvárások, tanok nélkül. – 3. Áldott legyen az Isten, hogy Őelőtte megállhatunk így; – emberek előtt soha, de az Úr előtt igen. Áldott legyen az Isten, hogy Őelőtte feltehetjük a legvalósabb kérdéseinket is!

_______________________________

[1] A teljes igemagyarázat:

Valóban felnézhetünk A HIT BAJNOKAIRA, akik szenvedéseiket szó nélkül, teljes reménységgel hordozzák, a legnagyobb kínok között is.

Sőt, a kómából felébredve máris szolgálnak, bizonyságot tesznek a kórtermi betegágyon másoknak.

Őszinte tisztelettel tekintek ezekre a „hit-bajnokokra” magam is.

– 1. Ugyanakkor ki kell mondani, hogy Jób nem ilyen „hit-bajnok”.

Egyrészt fárasztja barátai folytonos beszéde, okoskodása, egyáltalán az emberek jelenléte.

Ezek csak sokszorozzák szenvedéseit.

Jób egyedül szeretne maradni az Úrral! (13–17)

– 2. Másrészt semmit sem kíván jobban, mint azt, hogy az Úrral őszintén megbeszélhesse életét, örömeit, nyomorúságait, ifjúkori bűneit (26), kérdéseit egyaránt (18–22).

Jób az Úr elé akarja terjeszteni ügyét (18).

Most azt akarja, hogy róla legyen szó, hús és vér, valós, tényleges kérdéseiről, elmélet, szerep, elvárások, tanok nélkül.

– 3. Áldott legyen az Isten, hogy Őelőtte megállhatunk így; – emberek előtt soha, de az Úr előtt igen.

Áldott legyen az Isten, hogy Őelőtte feltehetjük a legvalósabb kérdéseinket is; – azt is, amit nem értünk; – mindent, ami felvetődik bennünk.

Áldott legyen az Isten, hogy erre Jób történetében, és a még inkább a feltámadott Jézus Krisztusban felbátorított bennünket; – akik Őnélküle korhadtan mállanánk szét, és molyrágta ruhaként, elsodort falevélként tűnnénk el; – de Őbenne megtart bennünket, kegyeleméből (23–28).

Ez a bizonyosság az élő hit, ami mindenestől ajándék és nem „bajnokság” kérdése.

Steinbach József



rss

Napi lelki táplálék

Akik békességet teremtenek, békességben vetnek, hogy az igazság gyümölcsét arassák. Jak 3,18

Ez 45,1–12

„Így szól az én Uram, az Úr: Most már elég volt, Izráel fejedelmei!... Ne forgassátok ki többé népemet az örökségéből!” (9).

tovább

(15) „Ez a bölcsesség nem felülről jön…” (Jakab 3,13–18)[1]

MENNYI KONFLIKTUS KÖZÖTT ÉLÜNK. A földi, testi, ördögi „bölcsességünk” termékei ezek (15). 

tovább

ÉZSAIÁS 65,16B-25 - Minden új!

Talán még fülünkben cseng a tegnapi könyörgő imádság: Isten szakítsa fel az eget és a kilátástalan helyzetet változtassa meg! Ma egészen más kép tárul elénk. Amit itt olvasunk, az Isten válaszának egy része a próféta könyörgésére.

tovább

2017. december 17. vasárnap

Hidak, melyeket Jézus épített - 2.

Az embernek Fia nem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és adja az ő életét váltságul sokakért. (Mt 20,28)

 

tovább

Szabolcska Mihály: Adventi ének

Szállj, szállj magasra, szíveink reménye
Vezess el minket Jézusunk elébe,
Ragyogj előttünk fénynek oszlopával:
Szent biztatással.

Hogy jó az Isten, ráüt a viharra,
Vidám szivárványt sző a borulatra;
Igéje napfény, az ragyog felettünk,
Mit félne lelkünk?

 

 

tovább