Napi lelki táplálék

Napi Ige és gondolat

Isten Igéjének rövid, gyakorlati magyarázata naponta, kiegészülve egy bölcs gondolattal és egy imádsággal.

2017. október 18. szerda

„Ezért, szeretett testvéreim, legyetek szilárdak, rendíthetetlenek, buzgólkodjatok mindenkor az Úr munkájában, hiszen tudjátok, hogy fáradozásotok nem hiábavaló az Úrban.” (1Kor 15:58)

Milyen valójában a szilárd, a rendíthetetlen ember? Kitartó, állhatatos. Bármilyen körülmény ellenére véghezviszi azt, amit eltervezett. Az akadályokat leküzdi. Nem tántorítja el semmi a céljától. Álljon itt előttünk egy példa a sport világából:

Élt egy magyar férfi, aki könnyen beállhatott volna a kifogásokat keresők sorába. Mindenki megbocsátotta volna neki, hiszen magyarázata vagy kifogása bőven lehetett volna arra, hogy feladja a céljait. A férfit Takács Károlynak hívták. Sportlövő volt, akinek az álma az olimpiai aranyérem volt.

1936-ban, 26 évesen a képességei alapján már bőven indulhatott volna a berlini olimpián, azonban az akkori magyar sportpolitikai szabályok szerint csak tiszteknek járt az olimpiai részvétel kiváltsága, ő pedig még nem volt az. Így élete nagy lehetőségétől elesett, azonban folytatta a gyakorlást, sorra nyerte a magyar bajnoki címeket, és gőzerővel készült a nemzetközi versenyekre is – köztük az 1940-es olimpiára.

1938-ban egy katonai gyakorlaton azonban minden megváltozott. Egy meghibásodott gránát a kezében robbant fel, és jobb kézfejét teljesen szétroncsolta. Azt a kezét, amivel profi lövésszé vált. Az olimpiai álom egyik pillanatról a másikra szertefoszlott.

Takács Károly azonban nem elégedett meg a mindenki által sajnált rokkant és az elveszett tehetség szerepével. Ő ennél többre vágyott. Titokban elkezdett gyakorolni a bal kezével, és a balesete után egy évvel, 1939-ben megjelent a magyar bajnokságon. Kollégái és sporttársai örömmel fogadták őt, és tiszteletüket fejezték ki azért, hogy saját tragédiája ellenére eljött szurkolni nekik. Erre Károly így szólt: „Én nem szurkolni jöttem, hanem versenyezni veletek.”

Már a versenyben való részvétele is óriási megdöbbenést okozott, az pedig főleg, hogy meg is nyerte a bajnokságot bal kézzel lőve. De nem állt meg itt: ugyanebben az évben tagja volt a világbajnok magyar csapatnak, és minden energiáját az álmának megvalósítására fordította.

Az 1940-es olimpia azonban elmaradt, mert időközben kitört a 2. világháború. Takács Károlyt viszont a második olimpiai lehetőség elvesztése sem törte meg: tovább gyakorolt, hogy 1944-ben végre megvalósulhasson az álma. De olimpia 1944-ben sem volt a háború miatt, így alázatosan, fegyelemmel és kitartással folytatta a gyakorlást. Végül 12 évvel azután, hogy először indult volna olimpián, elérkezett számára a nagy lehetőség: 1948-ban Londonban végre versenybe szállhatott.

Az abszolút favorit, a világbajnok argentin Carlos Valiente – miután hallott Károly balesetéről – megkérdezte tőle még a verseny előtt, hogy mit keres ott. Károly így felelt: „Tanulni jöttem, és világrekordot felállítani.” Az ekkor már 38 éves férfi fegyelmének és kitartásának köszönhetően meg is valósította az álmát: a már bal kézzel is profi lövész az olimpiai dobogó legfelső fokára állhatott. Riválisa a verseny után gratulált neki, majd így szólt hozzá: „Azt hiszem, most már eleget tanultál.”

Teljesítményét 4 évvel később Helsinkiben megismételte: ismét megszerezte az olimpiai aranyat. Carlos Valiente ismét csak gratulálni tudott, és ezt mondta neki: „Most már túl sokat tanultál, taníthatnál engem is.”

A lelki életben vannak ilyen kitartó, az Úr útját hűséges odaszánással járó emberek?

***

Imádság:

Uram! Segíts megingathatatlanul rád tekintenem. Ámen

***

A nap gondolata:

Nem lehet Istennek kedves vezető az, aki nem tanult előtte alázatot, mert az ilyen az Úr ügyéért sem képes elhordozni a szenvedést, hiszen igazából az ilyen csak a saját dicsőségét keresi. 



rss

Napi lelki táplálék

Akik békességet teremtenek, békességben vetnek, hogy az igazság gyümölcsét arassák. Jak 3,18

2Sám 19,1–9a

„Fiam, fiam, Absolon! Bárcsak én haltam volna meg helyetted…” (1). Dávid mint király nem tud a győztesekre nézni, ő most a veszteségét elszenvedő apa. 

 

tovább

(2) „Akkor odament Eszter, és megérintette a pálca végét.” (Eszter 5)

A gyarló ember visszaél a hatalommal. Hámán látszólag sokra jutott, hiszen a hatalmas Perzsa birodalom második embere lehetett. Most, Eszter királynő lakomáján, a király oldalán győzelemittasan élvezi hatalmát.

tovább

PÉLDABESZÉDEK 3,27-30 - Inkább éljünk

Segíteni – meghozzá még ma és nem holnap. Ne legyenek gonosz terveink. Ne veszekedjünk. Amikor ezt olvasom, az első benyomásom az, hogy ez milyen egyszerű. 

tovább

2017. október 26. csütörtök

„Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?”(Rm 8:31)

tovább

Mészáros Sándor: Reformátorok

Kik voltak ők, a reformátorok?

Hősök, lázadók, vagy felforgatók,

Engedetlenek, kik nem hajtottak főt

Az egyházi tekintélyek előtt?

 

 

tovább