Napi lelki táplálék

Református

A Református Bibliaolvasó Kalauz magyarázatos napi tápláléka.

Hab 3

„Az Úr, az én Uram ad nekem erőt...” (19). Amíg a próféta újra magaslatokon tud járni, történik még néhány olyan esemény, ami megrázza őt is és a népet is. Isten igazságot szolgáltat, ítélete eljön, de a nyomorúság mindenki számára keserves lesz. 

Amit azonban Isten eltervez az ember életében, ahhoz erőt is ad a benne bízóknak. A szabadulás, a hazatérés, az Istennel való kapcsolat helyreállítása elhozza a lélek békességét, és erőt ad az ország, a templom, s az emberi életek újjáépítéséhez.

RÉ 38 MRÉ 38   

Lk 18,18–27

Michna Krisztina



rss

Napi lelki táplálék

Nem hatalommal és nem erőszakkal, hanem az én lelkemmel! - mondja a Seregek URa. Zak 4,6/b

Zak 4

„Nem hatalommal és nem erőszakkal, hanem az én lelkemmel!” (6). Zerubbábel Jósua főpap mellett az újrakezdés vezetésének szolgálatát kapta. Nem az emberi törekvés számított akkor sem. 

tovább

(9) „Ma lett üdvössége ennek a háznak…” (Lukács 19,1–10)

Zákeus egy igen pici ember, akinek nagy vagyona és nagy hatalma van, hiszen ő a római Júdea fővámszedője. Igen, egy határon túl, jogi keretek között is csak a másik megnyomorításával, sajtolásával, zsarolásával, a másikon levert uzsorával lehetséges vagyonra szert tenni. 

tovább

EZSDRÁS 8,21-30 - Isten védelme alatt

Elképesztőnek tartom, ahogy Ezsdrás lemond a szakmai védettség hosszú és fáradtságos útjáról. Gondoljunk csak bele: egy ilyen léptékű utazás ilyen értékes rakománnyal a Keleten keresztül valóban nagyon veszélyes volt! 

tovább

2017. szeptember 19. kedd

A testvéri szeretetről pedig nem szükséges írnom nektek, hiszen titeket Isten tanított az egymás iránti szeretetre, és mert gyakoroljátok is ezt minden testvér iránt egész Macedóniában. De kérünk titeket, testvéreim, hogy egyre inkább gyarapodjatok ebben… (1Thess 4:9-10)

tovább

ifj. Bartha Sándor: Elfáradtunk?

Még távol a csúcs.
Még nagyon messze.
Ködfoszlányok és felhők fedte,
messzi csúcs.
Ólomléptekkel, kőnehéz szívekkel
araszolunk felé,
s míg magunknak bíztatón suttogunk:
menni, menni kell!

tovább