Napi lelki táplálék

Napi Ige és gondolat

Isten Igéjének rövid, gyakorlati magyarázata naponta, kiegészülve egy bölcs gondolattal és egy imádsággal.

2018. április 16.

Azután Jerikóba értek, és amikor Jézus tanítványaival és elég nagy sokasággal kifelé ment Jerikóból, egy vak koldus, Bartimeus, a Timeus fia ült az út mellett. Amikor meghallotta, hogy a názáreti Jézus az, így kiáltott fel: „Dávid Fia, Jézus, könyörülj rajtam!” (Mk 10:46-47)

 

Van, aki szívesen találkozna Jézussal, s van, aki megborzong a gondolatra is. Mindkettőre lehetne példákat sorolni a Bibliából és a való életből is. Mindenesetre, aki szeretne Jézussal találkozni, annak leginkább két oka van: a bűnei vagy a szenvedései. A bűn és a fájdalom Jézushoz viheti az embert. Sajnos nem mindenkit visznek a bűnei vagy a nyomorúságai az Úr Jézushoz. Pedig mindkettőre Jézusban van a megoldás. Mi is ott keressük?

Igénk arról számol be, hogy Jézus egy nagyobb sokasággal együtt éppen kifelé tart Jerikóból. Azt nem tudjuk, hogy mennyi ideig voltak ott és mit csináltak, de azt igen, hogy ezen a városból kifelé vezető úton egy ember életét gyökeresen megváltoztató találkozás történik. De ehhez azért kellett egy-két dolog. Például az, hogy az a vak ember, akit Bartimeusnak hívtak és koldulással tengette az életét, a mindennapjait valakitől, legalább egy embertől hallott Jézusról korábban. Ha ez nem történik meg, akkor az ő életében semmi nem változott volna. Akkor az a tény, hogy Jézus nem olyan messze tőle éppen arra közlekedett, semmit nem jelentett volna. Ezért fontos, hogy Jézus tanítványai beszéljenek Jézusról másoknak. Ezt nevezzük bizonyságtételnek.

Te hogyan szoktál bizonyságot tenni a Jézusba vetett hitedről? (Katona Béla)

***

Imádság:

Uram! A rólad való bizonyságtétel embereket menthet meg a kárhozattól. Érzem felelősségemet, és kérlek, adj bátorságot ehhez is. Ámen

***

A nap gondolata:

Induljunk el, és hirdessük Isten országának evangéliumát! Közel és távoli környezetünkben ma is szüksége van az embereknek az evangéliumra. Nekünk, hívőknek pedig feladatunk, hogy a bennünk élő reménységről bizonyságot tegyünk.



rss

Napi lelki táplálék

Ti test szerint ítéltek. Én nem ítélkezem senki felett. Jn 8,15

Jn 8,12–20

„Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben...” (12). Tolsztoj szerint Jézus Krisztus olyan fényforrás ebben a világban, aki nélkül sötétség lenne. 

tovább

(18) „…Isten szolgálatába állították…” (Ezsdrás 6,13–22)

ISTEN SZOLGÁLATÁBAN ÁLLUNK.

– 1. Ebben a szolgálatban megőriz és megvéd bennünket a mi Urunk. Ehhez még a világi felsőbbséget is felhasználhatja. Így ígéretünk van arra, hogy ebben a szolgálatban hűséggel elvégezhetjük azt, amit Urunk ránk bízott, ahogy Isten népe akkor, ott elkezdhette és befejezhette a templom újjáépítését. A magunk helyén mi is elkezdhetjük és befejezhetjük a magunk részét az Isten országának építésében. Isten épít, mi csak eszközei vagyunk (13–15).

tovább

Zsoltárok 19,1–7 - Szavak nélkül is megérteni

Az országban, ahol jelenleg lakunk, sok minden tönkrement, csúnya, piszkos, elromlott, megromlott, elhagyatott. 

tovább

2019. február 19. kedd

„Nem számoltatták el azokat az embereket, akikre rábízták a pénzt, hogy a munkavezetőknek adják, mert azok híven jártak el.” (2Kir 12:16)

 

tovább

Antal Ferenc: A kopár fa

Láttam egy fát,
Magas volt és kopár,
Ágai közt elsurrant
A szellő,
S átröppent felette
A madár.

Szomorú volt a kép,
Kopár fa, levéltelen,
Az élete reménytelen.

tovább