Napi lelki táplálék

Az Ige Mellett

Steinbach Józsefnek, a Dunántúli Református Egyházkerület püspökének a Reformátusok Lapjában, "Az Ige Mellett" rovatban megjelenő írásai.

(27) „Ami lehetetlen az embereknek…” (Lukács 18,18–27)

Nekünk, embereknek sok minden lehetetlen, saját bölcsességgel és erővel. Amiben pedig áttörhetjük a lehetetlenség konok falát, ott is valójában az Isten ereje, bölcsessége, kegyelme nyitotta meg az „ajtót” az áttörhetetlen falon. 

Lehetetlen emberi érdemekkel, kegyességgel kiérdemelni az üdvösséget; – és lehetetlen emberi erővel megszabadulni mindattól, ami ide köt bennünket, ehhez a világhoz. Sok fogyatkozás, hiány van bennünk (22). Szomorúvá tesz ez a tehetetlenség (23). Nehogy azt higgyük, hogy most jól megkapták a dúsgazdagok! Szegény vagy? Na, ne? Mennyi mindened van még mindig, mennyi minden köt, netán megkötöz téged és engem is. Lehetetlen lemondani ezekről, mint a tevének átjutni a nem rá méretezett, szűk kapun, a „tű fokán” (25). Micsoda evangélium: nekünk lehetetlen, de Istennek lehetséges. Jézus Krisztus megnyitotta az örök élet kapuját, megoldotta a megkötözöttségeinket. Ő mindent elkér ugyan, de megszentelten visszaadja azokat, akik, amik nekünk fontosak (27).

Hozzáfűzés az igemagyarázathoz

Nem tudjuk, milyen lélek vezette ezt az embert arra, hogy az örök élet felől kérdezze Jézust, és miféle elgondolásai voltak az öröklétről. Azt tudjuk róla, hogy igen gazdag volt, miközben parancsokat megtartó kegyesként élt. Aki igen gazdag, az örökké szeretne élni itt, ebben a jólétben. A halál előtti tehetetlenség a legnagyobb akadály a gazdag számára, amit nem tud vételárral lebontani. Az öröklét az, amit ki sem lehet érdemelni, kegyes élettel sem. A halál ténye hiábavalóvá tesz minden itteni „birtokot”. Ugyanakkor lehetetlen az is, hogy mindenről lemondjunk. Még a vagyonközösségben élők esetében is igen átláthatatlanul működik mindez. A vagyon itt jelentheti a fölösleget is, amire a gazdagnak nincs szüksége a tisztes, elégedett élethez; – másokon viszont segíthetne a fölösleg átadásával (18–21).

Steinbach József



rss

Napi lelki táplálék

Jézus pedig ezt mondta neki: „Én sem ítéllek el téged, menj el, és mostantól fogva többé ne vétkezz!” Jn 8,11b

Jn 8,1–11

„Én sem ítéllek el téged, menj el, és mostantól fogva többé ne vétkezz!” (11). Milyen megdöbbentő ez a kettős mérce: a nőt el akarják ítéltetni Jézussal, a bűntárs férfit pedig nem. 

tovább

(1) „…nézzenek utána ennek…” (Ezsdrás 6,1–12)

MINDENT „RÖGZÍTENI” KELL.

– 1. Gyakran több idő és energia a folyamatok rögzítése, mint maga az érdemi munka. Mégis fontos, mert levédi az ügyet a papír, ha utánunk néznek (1–2); – valamint megőrzi azt a jövő számára is.

tovább

János 12,1–8 - Megmarad a szeretet

Milyen ellentét feszül ebben a néhány sorban! Megjelenik a túláradó, tékozló, odaadó szeretet, amivel Mária Jézus lábait megkeni. 

tovább

2019. február 18. hétfő

„Nem számoltatták el azokat az embereket, akikre rábízták a pénzt, hogy a munkavezetőknek adják, mert azok híven jártak el.” (2Kir 12:16)

 

tovább

Dsida Jenő: Legyetek őszinték

Lássátok, fáradt vagyok már
s nem bírok szavaitok labirintján
tévelyegni. Szeretem a nyugodt,
nyílegyenes, biztos utakat.

Legyetek őszinték, ne zúdítsatok
rám cifraszép szavakat,
mert el tudom viselni a meztelen
igét és ti is el kell, hogy viseljétek.

tovább