Napi lelki táplálék
ReformátusA Református Bibliaolvasó Kalauz magyarázatos napi tápláléka.
5Móz 30
„Válaszd hát az életet…!” (19) – Így szól az Úr népének adott biztatás. Isten nem robotokat, vagy automatákat teremtett, akiket be lehet tanítani. Akkor mondhatnánk: én nem tehetek semmiről, ilyennek vagyok teremtve. Isten meghagyta a döntés lehetőségét.
Ma is elénk adja a jót és a rosszat. Megadja a mérlegelés képességét, de dönteni nekünk magunknak kell. Olyan ez, mint egy útelágazás: meghatározza, hogy merre menjünk, de nem az út a hibás, ha irányt tévesztünk!
Róm 13,8–10
RÉ 358 MRÉ 239
Ezen a héten:
Imádkozzunk azért, hogy a mennybe ment Krisztus éberen és szolgálatban találjon mindannyiunkat, amikor visszatér!
Hálaáldozatunkkal segítsük a gyülekezeti kórusok, zenekarok és kántorok áldozatos szolgálatát!
Győri István
Napi lelki táplálék
Azt állapítottam meg, hogy semmi halált érdemlő dolgot nem cselekedett. De mivel a császárhoz fellebbezett, úgy döntöttem, hogy oda küldöm őt. ApCsel 25, 25
ApCsel 25,13–27
Tájékozatlanság (20). Ma is sokan, akár vezető, döntéshozó szerepben levő emberek is, csak félinformációkkal, elkapott félmondatokkal, átvett, de át nem gondolt véleménnyel rendelkeznek hitkérdésekben.
(9) „Jaj, annak, aki perbe száll alkotójával…” (Ézsaiás 45,9-25)
A fazekas és alkotása, a cserépedény képe Isten Lelkének munkájára utal. 1. Isten Lelke hitet ébreszt: felismerem alkotómat, teremtő és megváltó Istenemet, akin kívül nincs más (18 és 21), aki elrejtőzködő Istenből hozzám lehajló Istenné lett (15), akinek Igéje igaz (19); - miközben rádöbbenek a saját cserépedény voltomra (2Korinthus 4,7).
Apostolok cselekedetei 11, 1-18 - Ne álljunk Isten útjába
Jó életszemléletet és alapot kaptak azok, akiket keresztyén értékek szerint nevelték szüleik, vagy ráadásul akiknek a szüleik maguk is keresztyének voltak. Néha ezek az értékek azonban törvényekké merevednek: „Ezt mindig is így csináltuk!“
2013. június 19. szerda
Boldog az az ember, akinek az ÚR nem rója fel bűnét, és nincs lelkében álnokság. (Zsoltárok 32:2)
Bódás János: Enyhülés?
Ha jövendőbe nézünk,
hol aggódunk, hol remélünk,
Bárhogy küzd is kezünk, agyunk,
magunk ura nem mi vagyunk.
Tiéd Urunk sorsunk, hazánk…
– Isten békéje, szállj le ránk.
Kik a békéről beszélnek,
egymástól még ők is félnek.
Olajág van jobbkezükben,
– van-e bizalom szívükben?
Nagy enyhülést vár a világ!
– Isten békéje, szállj le ránk.
