Napi lelki táplálék

Verselő

Istenes versek, minden hétre a tirek.hu Verselő rovatában. Küldje el Ön is kedvencét ide: tirektartalom@gmail.com

Dsida Jenő:Templomablak

Kik csak az uccán
járnak-kelnek
szépséget rajta
nem igen lelnek,
kiváncsi szemmel
rá nem tapadnak:
csak egy karika,
szürke karika,
ólomkarika,
vén templomablak.

Rácsa rozsdás,
kerete málló,
emitt moh lepi,
amott pókháló, -
sütheti napfény,
sötét örökre,
mint világtalan,
bús világtalan,
agg világtalan
húnyt szeme-gödre.

De ki belép
a tág, iromba,
boltozatos,
hűvös templomba
s belülről pillant
ablakára,
megdöbbenten áll,
megkövülten áll,
elbűvölten áll: -
Nézz a csodára! -

Színek zengése!
Fények zúgása!
Mártir mosolya!
Szűz vallomása!
Kék, ami békül,
piros, mi lázad!
Magasba ragad,
a mennybe ragad
lángtünemény
és tűzkáprázat!

Ó, titkok titka:
a földön ittlent
belülről nézzen
mindenki mindent,
szemet és szívet
és harcot és békét! -
Áldja meg az Úr,
áldja meg az Úr
a belülről látók
fényességét!


rss

Napi lelki táplálék

Nem tudom egyedül vinni ezt az egész népet, mert túl nehéz nekem. 4Móz 11,14

4Móz 11,1–15

Panaszkodás, elégedetlenség, zúgolódás, kívánságok, vágyak, siránkozás. Mindez miért? Mert nincs mit ennie a népnek? Szó sincs róla. Isten minden nap ad nekik mannát.

tovább

(16) „…Jézust pedig kiszolgáltatta akaratuknak.” (Lukács 23,13–25)

Mi minden történik velünk, ami örömöt okoz, vagy fáj a jelenben, valamennyire kihat a jövőre. Ám, ez csak a mi „drámánk”, másnak ez semmit sem jelent. 

tovább

ESZTER 5,9-14 - A kulisszák mögött

Látszólag minden Hámán tervei szerint alakul. Felfuvalkodottsága már odáig fajul, hogy felállíttat egy akasztófát, amin Mordokaj felakasztásával akar példát statuálni. 

tovább

2017. október 15. vasárnap

„Nem tudjátok, hogy ti Isten temploma vagytok, és az Isten Lelke bennetek lakik? Ha valaki az Isten templomát megrontja, azt megrontja Isten, mert az Isten temploma szent, és ez a templom ti vagytok.” (1Kor 3:16-17)

 

 

tovább

Nádudvari Nagy János: Óhajtás ősszel

Egy kis melegség kéne még 
a gyorsan tűnő nyári fényből, 
a lelkem borzadva fél a közelgő 
tél zord hidegétől.

Egy kis gyöngédség kéne még, 
felvidító, igazi jóság, 
hiszen élni kell akkor is, 
ha nem hajt a vágy, a csók-mohóság.

tovább