Napi lelki táplálék

Verselő

Istenes versek, minden hétre a tirek.hu Verselő rovatában. Küldje el Ön is kedvencét ide: tirektartalom@gmail.com

Lukátsi Vilma: Akkor... mi lesz?

Egyre többet tud már az ember,
szédítő trónon ül az értelem,
előtte még megszólalni sem mer,
lenézett koldus lett az érzelem...
Mindenkinek a zsarnok parancsol,
a szintén trónra emelt önmaga,
érte süketen és vakon harcol
kegyetlenül. Egy "új kor" hajnala
kábítja el, ha riadtan megáll,
mert fél. Attól, hogy ez már a halál?!

És tanácstalan sodródik tovább
a gépcsodákat alkotó világ.
Az Istent eltemette: sírba zárta,
... tövissel ma már nem koronázza,
inkább ... nevetni próbál fölötte
a komputer-kor torzult szülötte.

Talán őriztetné is a kriptát,
mert ... ha mégis igaz lenne mindaz,
amit lenéz, mint a hivők titkát,
de amiről néha-néha hírt ad
az elnémított lelkiismeret,
hogy - harmadnapra a sír üres lett!
S az Isten mégis ... és még ma is él,
a Bibliában Ő üzen, beszél...

Akkor ... mi lesz? - Azt nem lehet leírni!
A Feltámadottban hinni kell,
hinni, hinni!


rss

Napi lelki táplálék

"Én Tarzuszból való zsidó vagyok, Cilícia eme nevezetes városának polgára. Arra kérlek, engedd meg, hogy szóljak a néphez." ApCsel 21,39/b

ApCsel 21,27–40

Miközben Pál a jeruzsálemi presbiterek tanácsára a templomba megy, hogy betöltve küldetését, a zsidóknak olyanná legyen, mint aki zsidó (1Kor 9,20), aközben régi kis-ázsiai ellenfelei – akik az igének ellenálltak – hamis vád alapján lázadást szítanak. 

tovább

(15) „…hol van ebben a reménység…” (Jób 17,11–16)

A REMÉNYSÉGRŐL. – 1. Jób a halálra készül, és nincs többé reménysége. A holtak hazája Jób korában az élet végét jelentette, napjai elmúlnak, kínjai gyalázatban és megalázó helyzetben tartották.

tovább

LUKÁCS 7,1-10 - Példaértékű hit: Jézus elámul

Példás hit néha ott jelentkezik, ahol a legkevésbé várnánk. Ezt tapasztalta Jézus is, amikor Kapernaum felé igyekezett, és segítséget kértek tőle a római helyőrség századosa számára.

tovább

2017. június 25. vasárnap

„De Isten meghallotta a fiú hangját… És Isten megnyitotta az asszony szemét, úgyhogy meglátott egy forrást. Odament, megtöltötte a tömlőt vízzel és megitatta a fiút.” (1Mózes 21,17.19)

 

tovább

Sik Sándor: A néma Miatyánk

Hozzád, Veled, Neked,
Mondani egy utolsó éneket,
Imában ömleni Eléd,
Legutolsó, de hűséges cseléd...!
De jaj! ha nem igaz!
Szobám csupa por,
Kertem csupa gaz,
Csupa lelógó tört faág,
A templom messze, a könyv nehéz,
Ólomcsizmában toporog az ész.
És mégis, mégis, Ő van itt,
Immár tőlem el nem veszik.
Nap nap után, éj éj után
Én Téged hívlak, Miatyánk.

tovább