Napi lelki táplálék

Napi Ige és gondolat

Isten Igéjének rövid, gyakorlati magyarázata naponta, kiegészülve egy bölcs gondolattal és egy imádsággal.

2016. szeptember 12. hétfő

Az üldöztetés pusztája

Ímé megjelenék az Úrnak angyala Józsefnek álomban, és monda: Kelj fel, vedd a gyermeket és annak anyját, és fuss Egyiptomba, és maradj ott, amíg én mondom néked; mert Heródes halálra fogja keresni a gyermeket. (Mt 2,13)

 

Alig mentek el az angyalok, a pásztorok és a bölcsek a betlehemi bölcső mellől, Jézusnak már menekülnie kellett. Neki kellett vágniuk az ismeretlen vidéknek és a sötét éjszakának, mert Heródes halálra kerestette a gyermeket. És ez így van az Ő követőinek életében is. Annak, aki egyszer elindult, akiben egyszer megszületik Jézus, üldöztetéseken kell keresztül menni. Talán ellenségévé lesz a saját háza népe. Hiszen ez is meg van írva. Ellenségévé lehet a legjobb barát, a házastárs, a testvér, a rokon, vagy bárki más. Ezt Jézus is világosan megmondta: „Halálra adja pedig testvér testvérét, atya gyermekét; támadnak magzatok szüleik ellen, és megöletik őket. És gyűlöletesek lesztek, mindenki előtt az én nevemért; de aki mindvégig megáll, az megtartatik.” (Mt 10,21-22)

Ne rémüljünk meg tehát, hanem tartsunk ki mindvégig. Hogy közben mi lesz, nem tudhatjuk. De Jézusnak mindig igaza van és sosem hagy cserben minket, ha bízunk benne. Kapaszkodjunk hát Őbelé, jobban, és jobban, kérjük az Ő segítségét és erejét, hogy bátran és mindvégig kitartsunk hitünkben, a jó reményében és a szeretetben, akármi is következik ránk.

(Prókai Árpád)

***

Imádság:

Jézusom! Hála van bennem, hogy a tied lehetek, hogy követhetlek. Ez nem könnyű feladat. Nem is ígérted senkinek. De vállalni akarlak téged és a hozzád tartozást életem minden napján. Ámen

***

A nap gondolata:

Ha Isten elnézi, hogy minket, akiket arra hívott el, hogy Őt dicsőítsük, bántsanak, akkor ezt nekünk el kell szenvednünk. (Trudel)

 



rss

Napi lelki táplálék

„Ha ti megtartjátok az én igémet, valóban tanítványaim vagytok…” Jn 8,31b

Lk 8,40–56

Lehet-e nagyobb riadalom az ember szívében, mint amikor a gyer-meke életét látja végveszélyben? Ilyenkor semmivé lesz a vagyon, a tekintély, és marad a félelem, és egy reménysugár.

tovább

(7) „Uram, atyánk vagy Te mégis!” (Ézsaiás 63,15–64,11)

Az istenfélelem azt jelenti, hogy Isten dicsőséges jelenlétében joggal tölt el bennünket a félelem. Aki nem hisz, az nem fél Istentől, így a maga bűneit és nyomorúságát sem látja (1–2). Egyszer majd mindenki előtt világossá lesz: kicsoda az Úr, és milyenné lett az ember (3); de ez a felismerés akkor már nem a hit, hanem a letagadhatatlan valóság felismerése lesz (Filippi 2,10–11). Isten dicsőséges jelenlététől meginognak még a hegyek is.

 

tovább

Zsoltárok 19,12–15 - Életformáló hatások

Házicsoportunkban közösen dolgozunk fel egy könyvet. Egyik este azokról a változásokról volt szó benne, amelyeket az Isten szava, mint Igazság tud elvégezni életünkben. 

tovább

2019. február 21. csütörtök

Azt tette, amit helyesnek lát az ÚR, egészen úgy, ahogyan tett őse, Dávid. Ő szüntette meg az áldozóhalmokat, összezúzta a szent oszlopokat, kivágatta a szent fákat, és darabokra törette a rézkígyót, amelyet Mózes készített; mert Izráel fiai mindaddig annak tömjéneztek, és Nehustánnak nevezték. (2Kir 18:3-4)

         

tovább

Antal Ferenc: A kopár fa

Láttam egy fát,
Magas volt és kopár,
Ágai közt elsurrant
A szellő,
S átröppent felette
A madár.

Szomorú volt a kép,
Kopár fa, levéltelen,
Az élete reménytelen.

tovább