Az ösztöndíjprogram keretében az organikus pedagógia területén folytatott tanulmányok középpontjában a keresztyén értékrendre és az érzelmi intelligencia fejlesztésére épülő pedagógiai szemlélet áll.
A képzés során megszerzett ismeretek már a hittanórák, áhítatok és igehirdetések előkészítésében is hasznosulnak. A további szakmai vállalások között tanulmány készítése, intézményi tájékoztató alkalmak és bemutató hittanóra is szerepel.
Kapcsolódó szakmai anyagok
Az alábbiakban Darab Ágnesnek az organikus pedagógiai szemlélet iskolalelkészi alkalmazásáról szóló írását olvashatják
Az organikus pedagógiai szemlélet az iskolalelkészi szolgálatban
Teret adni a hit kibontakozásának
Iskolai közösségben, iskolalelkészként, vallástanérként már hosszú ideje foglalkoztat az a gondolat: Hogyan lehetek jelen a diákok életében, hogy saját életkoruknak, személyiségüknek, lelki fejlődésüknek megfelelően közeledhessenek Istenhez?
Jelenleg organikus pedagógia szakirányú továbbképzésen veszek részt. A továbbképzés célja, hogy ne receptet, hanem iránytűt adjon a hallgatóság számára. Nekem abban nyújt segítséget, hogy egy új nézőpontból tekintsek rá a hitoktatásra, a lelkészi és a lelkigondozói feladataimra és egyben arra is késztett, hogy feltegyem magamnak a kérdést: vajon elegendő teret adok-e ahhoz, hogy a diákok személyiségüknek és lelki fejlődésüknek megfelelően közeledjenek Istenhez?
Az organikus pedagógiai szemlélet egyik legfontosabb üzenetét abban látom, hogy nem mindenáron irányítani akarja az embert, hanem lehetőséget és időt ad arra, hogy a belső értékek (életkornak megfelelően) kibontakozzanak. Ez a szemlélet a lelkipásztori szolgálatban is különösen fontos. Ebben a felgyorsult és teljesítményorientált világban lelkészként is (sokszor belső vagy külső elvárásként tapasztaljuk) szeretnénk minél hamarabb látható eredményeket elérni a környezetünknek megmutatni. Az organikus pedagógiai szemlélet azonban arra emlékeztet, hogy a lelki növekedés türelmet, figyelmet és bizalmat kíván. Pál apostol szavaira emlékeztetnek – „Én ültettem, Apollós öntözött, de Isten adta a növekedést ” (1Kor 3,6).
Mindezek alapján az organikus pedagógiát nem csupán egy új (ön)nevelési módszernek tekintem, hanem egy olyan szemléletnek, ami segít újra átgondolnom: hogy hogyan lehetek jelen figyelmesen és hitelesen egy-egy személy, valamint egy iskolai közösség életében.
Szeretnék olyan iskolalelkésszé és vallástanárrá válni, aki nem csupán tanít és vezet, hanem figyel, kísér, és ha szükséges bátorít, - nem utolsósorban pedig - bizalommal hagyja kibontakozni azt a munkát amelyet Isten Lelke végez az emberi szívekben.
Reményik Sándor: Csendes csodák Ne várd, hogy a föld meghasadjon És tűz nyelje el Sodomát. A mindennap kicsiny csodái Nagyobb és titkosabb csodák. Tedd a kezedet a szívedre Hallgasd, figyeld, hogy mit dobog, Ez a finom kis kalapálás Nem a legcsodásabb dolog? Nézz a sötétkék végtelenbe, Nézd a kis ezüstpontokat: Nem csoda-e, hogy árva lelked Feléjük szárnyat bontogat? Nézd, árnyékod hogy fut előled, Hogy nő, hogy törpül el veled. Nem csoda ez? - s hogy tükröződni Látod a vízben az eget? Ne várj nagy dolgot életedbe, Kis hópelyhek az örömök, Szitáló, halk szirom-csodák. Rajtuk át Isten szól: jövök.
Megjegyzés
:„Az Organikus Pedagógia nevelési rendszert P. Kentenich József atya (1885-1968) dolgozta ki, aki az életből és a keresztény antropológiából indul ki, ezért mindenkihez szól, aki teljesebbé szeretné tenni azt a személyiséget, akit nevel: akár magát, akár mást.
Magyarországon Uzsalyné dr. Pécsi Rita az Organikus Pedagógia zászlóvivője, aki férjével, Uzsaly Zoltánnal járja az országot nevelési, önnevelési, életvezetési témájú előadásokat tart, kutatja, továbbfejleszti, könyvvé formálja és sokak számára elérhetővé, megvalósíthatóvá teszi ezt a szemléletmódot a nevelésben.” (https://szemivac.hu/organikus-pedagogia)