„A Sárospataki Református Teológiai Akadémia eleget tett az alkalmazott tudományok egyetemévé válás törvényi feltételeinek, így 2024. február 1-jétől Sárospataki Református Hittudományi Egyetem néven működik tovább” – olvasható egy új törvényjavaslatban, amely november 14-én került fel a parlament honlapjára.
A Sárospataki Református Teológiai Akadémia a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény jelenleg hatályos változatában még főiskolaként van listázva. Az egyetemmé való előléptetésével a Sárospataki teológia lesz februártól a 12. nem állami, alkalmazott tudományok egyeteme Magyarországon.
Dr. Rácsok Gabriella, az intézményoktatási rektorhelyettese elmondta: nem az volt a közvetlen céljuk, hogy a teológia alkalmazott tudományegyetemmé váljon. Inkább annak a küldetéstudatnak akartak megfelelni, amit 1991-ben az akadémia újraindulásakor fogalmaztak meg az alapítók. Ebben az áll, hogy a Kárpát-medence vonzáskörzetükhöz tartozó részén a lelkészképzés mellett az egyházi és civil közösségek számára megfelelő minőségű szakembereket képezzenek. Ennek megfelelően egyre több szak indult az intézményben, aminek köszönhetően ma már megfelelnek az egyetemi cím törvényileg megszabott feltételeinek, amely négy alapszakot és két mesterképzési szakot ír elő. A pataki teológián egyébként ennél több, három szakon zajlik mesterképzés – fűzte hozzá.
Dr. Rácsok Gabriella kiemelte: mindezeken túl teljesítették immár a két duális képzést előíró feltételt is, hiszen korábban a szociális munka szakon, idén ősztől pedig már a diakónia alapképzési szakon is elérhető ez a lehetőség. A rektorhelyettes kiemelte: az egyetemi címhez elvárás az is, hogy legalább egy szakon valamilyen idegen nyelvű képzés folyjon az intézményben, ami esetükben a négy féléves teológia mesterképzési szakon biztosított, mégpedig angol nyelven.
Ugyancsak teljesíti a pataki teológia azt a feltételt is, hogy az oktatók legalább 45 százaléka tudományos fokozattal rendelkezzen, ez az arány esetükben meghaladja a 60 százalékot – emelte ki. Az intézményben régóta zajlik tudományos diákköri munka is, amely szintén feltétel az egyetemi ranghoz – közölte a rektorhelyettes. Megerősítette: az egyetemi cím tehát egy több mint 30 éves folyamatos építkezés eredménye, amelynek most már látszanak az eredményei. Úgy értékelik, hogy a mostani törvényjavaslat ennek a folyamatnak az elismerése.