„Én azonban ezt mondtam: Ó, Uram, Uram! Ők azt mondják rólam: Ez már megint példázatokban beszél!” ( 5)

Miért beszél példázatokban az Isten? Miért használt Jézus példázatokat? Sokszor megnyugtatónak érezzük azt a magyarázatot, mely szerint így sokkal több emberhez juthatott el az üzenet. Valóban van egy ilyen oldala is a példázatoknak, hiszen a példázat képes beszéd, és az emberi agy sajátosságához igazodik, hiszen sokkal könnyebb egy igazságot befogadni, a magunkévá tenni, ha el tudjuk azt képzelni, egy történethez, egy képhez tudjuk társítani. Ezért olyan népszerűek például a népmesék.

A most előttünk álló példázat kapcsán azonban sokkal fontosabb a képes beszéd egy másik oldala, hiszen Isten itt nem egy elvontnak tűnő igazságot akar közölni, hanem egy igencsak súlyos igazságot, Jeruzsálem vesztét akarja a hallgatóság tudomására hozni. A példázatnak pedig van egy olyan tulajdonsága is, amely által éppen, hogy eltakarja az igazságot, nem pedig nyilvánosságra hozza azt. A példázat megértéséhez ugyanis szükség van egy fajta nyitottságra, aki pedig megkeményíti a szívét Isten előtt ezáltal nem lesz képes az igazság befogadására, hanem hamis képzetekbe ringatja magát.

Manapság egyfajta elvárás az a munkahelyeken, a közbeszédben, hogy ne mondjuk ki az igazságot. Mindezzel csak az a baj, hogy azt sem mondjuk ki, amit ki kellene, nehogy megsértsük a másikat. Ebből azonban sokan nem értenek, mert nincs meg hozzá a nyitottságuk. Nem értik a példázatot. Dávid is csak akkor értette meg, hogy ő a példázatbeli gazdag ember, mikor Nátán egyértelműen szembesítette őt vele. Isten itt a példázat után nyíltan kimondja a fájdalmas igazságot is. Ez az őszinteség hiányzik a világunkból. Félünk őszinték lenni, pedig a beteg gyógyítását meg kell előznie az őszinte diagnózisnak is. „Mondd Izráel földjéről: Így szól az Úr: Íme, én rád támadok, kihúzom kardomat hüvelyéből, és kiirtok belőled bűnöst és igazat.” (Ez 21, 8) Ehelyett mi arra szoktunk hivatkozni, hogy biztos csak tudatlanságból tette, amit tett. Jószándékú ő csak most véletlenül nem úgy sikerült. Mindenkinek lehetnek hibái. Mindenkinek lehetnek hibái, ahogyan nekünk is nagyon sok van, ezért kellene örömmel fogadjuk, ha figyelmeztetnek rá bennünket, nem pedig hagyják, hogy ugyanazt a hibát újból és újból elkövessük, mígnem odavész mindannak az eredménye is, amit jószándékkal tettünk. Ne féljünk kimondani az igazságot, és értsük meg a példázatot, ami rólunk szól, hogy ne a fájdalmasabb úton keljen bennünket is figyelmeztetni.

Imádság:

Bölcsesség Fejedelme! Köszönöm neked, hogy te nem akarod, hogy tévutakon járjak, hanem figyelmeztetsz. Jó annak, aki meg tudja nyitni a szívét az igazság előtt, és még idejében megérti az útmutatásodat. Könyörgöm add, hogy én is érthessek, és másoknak is útmutatást adhassak. Ámen.