Az előkészítő konferencián a Tiszáninneni Református Egyházkerület Nőszövetségének 7 fős küldöttsége vett részt. Földesiné Kántor Mária a Magyarországi Református Nőszövetség alelnöke, a Tiszáninneni Református. Egyházkerület Nőszövetségének titkára, dr. Börzsönyiné Szabolcsi Mariann, az egyházkerület Nőszövetségének elnöke, dr. Benke Györgyné, az Egervölgyi Nőszövetség összekötője, Székely Béláné a Sátoraljaújhelyi Nőszövetség elnöke, Gecse Bertalanné nőszövetségi tag, Fülöpné Vadon Erzsébet a Zempléni Nőszövetség összekötője és kedves sofőrünk Földesi Gyula nagytiszteletű úr.
Az esti órákban érkeztünk meg kicsit fázósan, mivel egész nap esett az eső, de annál nagyobb örömmel a szívünkben, hogy újra láthatjuk egymást. A finom vacsora után a bemutatkozás következett. A kárpátaljai, a horvátországi, a magyarországi négy egyházkerület nőszövetségének küldöttsége és természetesen a vendéglátóink, a királyhágómelléki nőszövetségek küldöttei mutatkoztak be.
Mit kell tudnunk a Királyhágómelléki Református Egyházkerületről? Azt, hogy ebben az évben ünnepelte fennállásának 90. évfordulóját, Trianon eredménye az egyházkerület, 9 egyházmegyéje van, ahol 285 gyülekezetben 300 ezer református él, és ebből 180 ezer az aktív, református egyháztag. Felsőoktatási intézményei Nagyváradon találhatók, a Pártiumi Keresztyén Egyeteme 1990-ben alakult, 3 középiskolája van, a zilahi, a nagyváradi és a szatmárnémeti, valamint általános iskolák és egyházi óvodák működnek számos gyülekezetben.
Bogya-Kis Mária elnök asszony és férje, Bogya-Kis Ferenc lelkipásztorok bemutatták gyülekezetüket. Szinte tátott szájjal hallgattuk azt, hogy 18 évvel ezelőtt hogyan kezdték meg munkájukat, hogyan prédikáltak a szabad ég alatt. Még nem volt templomuk, csak egy tér közepén álltak, ahol az első időkben 30-40-en, az első karácsonykor már 1000-en voltak, majd kinyíltak a bérházak ablakai és megszámlálhatatlanul sokan a nyitott ablakokon keresztül hallgatták az igehirdetéseket. „Akkora temploma senkinek sincs a világon, mint nekünk” - mondta a lelkésznő. Közben lassan számos adományból templomuk épült, amely 2000-re készült el teljesen. Jelenleg a 4000 fős gyülekezetüknek 2500 aktív egyházfenntartója van.
Szeptember 21-én délelőtt dr. Hermán M. János történelemtanár színes és érdekes előadását hallgattuk mintegy negyvenen. Délután rövid kiránduláson történelmi helyszíneket és templomokat látogattunk meg. Jártunk Erdődön, ahol 1545-ben volt az első protestáns zsinat, de ez a település másról is híres, sokáig ott lakott Szendrey Júlia, és itt kötött házasságot Petőfi Sándorral. A következő állomásunk Sződemeteren Kölcsey Ferenc szülőháza, amely ma román ortodox parókia, de szeretne a református egyház visszavásárolni. A faluban 2002-ben már mindössze csak 36 református élt. Utunk Ady Endre szülőfalujába vezetett Érdmindszentre, majd Nagykárolyba, ahol Károli Gáspár szobránál emlékezhettünk bibliafordítónkra.
Szeptember 22-én, szombaton Nagyvárad festői szépségű városa várta a nőszövetségek képviselőit. A püspöki palotában találkozhattunk Csűry István püspök úrral. Elmondta, hogy Nagyvárad most egy helyben topog, és egyre nagyobb problémát jelent az elvándorlás és a szegénység, de Isten kegyelme még tart, és ez ad reménységet gyülekezeteinknek.
Lorántffy Zsuzsanna szobra előtt megállva kicsit „Sárospatakon érezhettem magam.” A Nagyvárad – Olaszi Egyházközség múzeumában megtekinthettük a Váradi Biblia egyik példányát. Délután Érsemjénbe érkeztünk. Kazinczy Ferenc nyelvújítónk és Fráter Lóránd nótás kapitány szobra mellett elhelyezhettük az emlékezés virágait. Néhai Csiha Kálmán püspök úr is itt született, ő indította újra Királyhágómelléken a nőszövetséget.
A szombati napunk is gazdag élményt adott, nagyon hálásak voltunk vendéglátóinknak, hogy megismerhettük templomaikat, gyülekezeteiket, és hogy történelmi nagyjaink előtt fejet hajthattunk.
Vasárnap délelőtt záró ünnepi istentiszteleten vettünk részt a Szamos-negyedi református. templomban, ahol P. Tóthné Szakács Zita, a Dunántúli Nőszövetség elnöke hirdette az igét az imanapi vezérige, az 1Pt 2, 9 alapján. Isten szava bátorít határon innen és túl, és segít megerősödni a hitben, az önazonosságban, hogy „választott nemzetség, királyi papság vagyunk”. Ez arra kötelez bennünket, hogy hirdessük Isten hatalmas tetteit környezetünkben utódainknak, hogy a sötétséget a világosság győzi le, nem az erőszak. Erről tanúskodik, hogy a Szamos-negyedi templomnak helyet adó teret ma már Bethlen Gábor térnek hívják.
Fülöpné Vadon Erzsébet
semjéni lelkipásztor
Az esti órákban érkeztünk meg kicsit fázósan, mivel egész nap esett az eső, de annál nagyobb örömmel a szívünkben, hogy újra láthatjuk egymást. A finom vacsora után a bemutatkozás következett. A kárpátaljai, a horvátországi, a magyarországi négy egyházkerület nőszövetségének küldöttsége és természetesen a vendéglátóink, a királyhágómelléki nőszövetségek küldöttei mutatkoztak be.
Mit kell tudnunk a Királyhágómelléki Református Egyházkerületről? Azt, hogy ebben az évben ünnepelte fennállásának 90. évfordulóját, Trianon eredménye az egyházkerület, 9 egyházmegyéje van, ahol 285 gyülekezetben 300 ezer református él, és ebből 180 ezer az aktív, református egyháztag. Felsőoktatási intézményei Nagyváradon találhatók, a Pártiumi Keresztyén Egyeteme 1990-ben alakult, 3 középiskolája van, a zilahi, a nagyváradi és a szatmárnémeti, valamint általános iskolák és egyházi óvodák működnek számos gyülekezetben.
Bogya-Kis Mária elnök asszony és férje, Bogya-Kis Ferenc lelkipásztorok bemutatták gyülekezetüket. Szinte tátott szájjal hallgattuk azt, hogy 18 évvel ezelőtt hogyan kezdték meg munkájukat, hogyan prédikáltak a szabad ég alatt. Még nem volt templomuk, csak egy tér közepén álltak, ahol az első időkben 30-40-en, az első karácsonykor már 1000-en voltak, majd kinyíltak a bérházak ablakai és megszámlálhatatlanul sokan a nyitott ablakokon keresztül hallgatták az igehirdetéseket. „Akkora temploma senkinek sincs a világon, mint nekünk” - mondta a lelkésznő. Közben lassan számos adományból templomuk épült, amely 2000-re készült el teljesen. Jelenleg a 4000 fős gyülekezetüknek 2500 aktív egyházfenntartója van.
Szeptember 21-én délelőtt dr. Hermán M. János történelemtanár színes és érdekes előadását hallgattuk mintegy negyvenen. Délután rövid kiránduláson történelmi helyszíneket és templomokat látogattunk meg. Jártunk Erdődön, ahol 1545-ben volt az első protestáns zsinat, de ez a település másról is híres, sokáig ott lakott Szendrey Júlia, és itt kötött házasságot Petőfi Sándorral. A következő állomásunk Sződemeteren Kölcsey Ferenc szülőháza, amely ma román ortodox parókia, de szeretne a református egyház visszavásárolni. A faluban 2002-ben már mindössze csak 36 református élt. Utunk Ady Endre szülőfalujába vezetett Érdmindszentre, majd Nagykárolyba, ahol Károli Gáspár szobránál emlékezhettünk bibliafordítónkra.
Szeptember 22-én, szombaton Nagyvárad festői szépségű városa várta a nőszövetségek képviselőit. A püspöki palotában találkozhattunk Csűry István püspök úrral. Elmondta, hogy Nagyvárad most egy helyben topog, és egyre nagyobb problémát jelent az elvándorlás és a szegénység, de Isten kegyelme még tart, és ez ad reménységet gyülekezeteinknek.
Lorántffy Zsuzsanna szobra előtt megállva kicsit „Sárospatakon érezhettem magam.” A Nagyvárad – Olaszi Egyházközség múzeumában megtekinthettük a Váradi Biblia egyik példányát. Délután Érsemjénbe érkeztünk. Kazinczy Ferenc nyelvújítónk és Fráter Lóránd nótás kapitány szobra mellett elhelyezhettük az emlékezés virágait. Néhai Csiha Kálmán püspök úr is itt született, ő indította újra Királyhágómelléken a nőszövetséget.
A szombati napunk is gazdag élményt adott, nagyon hálásak voltunk vendéglátóinknak, hogy megismerhettük templomaikat, gyülekezeteiket, és hogy történelmi nagyjaink előtt fejet hajthattunk.
Vasárnap délelőtt záró ünnepi istentiszteleten vettünk részt a Szamos-negyedi református. templomban, ahol P. Tóthné Szakács Zita, a Dunántúli Nőszövetség elnöke hirdette az igét az imanapi vezérige, az 1Pt 2, 9 alapján. Isten szava bátorít határon innen és túl, és segít megerősödni a hitben, az önazonosságban, hogy „választott nemzetség, királyi papság vagyunk”. Ez arra kötelez bennünket, hogy hirdessük Isten hatalmas tetteit környezetünkben utódainknak, hogy a sötétséget a világosság győzi le, nem az erőszak. Erről tanúskodik, hogy a Szamos-negyedi templomnak helyet adó teret ma már Bethlen Gábor térnek hívják.
Fülöpné Vadon Erzsébet
semjéni lelkipásztor