„Uram, szeretem házadat, ahol laksz, dicsőséged lakóhelyét!” (Zsoltárok 26,8)

Tudható, hogy 1332-ben az akkori pápai tizedjegyzék Csobádon parochiális egyházat tüntet fel.
A mohácsi vészt követő évtizedekben áttért a lakosság a protestáns vallásra. 1595-ben van feljegyzés arról, hogy a reformátusok használatba vették a középkori eredetű kőtemplomot. Legkorábbi református egyházi iratát 1614 körül jegyezték le, tehát akkor már biztosan működő református egyháza volt. A község, mely eredetileg a Hernád folyó mentén feküdt, az 1813-as árvízben megsemmisült. Ezután települt a lakosság a Hernád által nem veszélyeztetett mai területére.
Az évszázadok során mindig élt a hívekben a zsoltáros hitvallása az Úr házának szeretetéről. A református gyülekezet 1814-15-ben újjáépítette a mostani helyén, elpusztult templomát, és annak szép állapotára mindig gondja volt. 1894-ben harangláb is került az út és a temető közt, a falu legmagasabb pontján helyet foglaló templom elé.
Csak az elmúlt tíz évben is több felújítási, állagmegőrzési folyamatot sikerült elvégezni a mintegy 140 férőhelyes templomon. Sajnos a falak vizesedésének meggátolása akkor sikertelennek bizonyult.
Az Úr házát szerető maroknyi gyülekezet bizalommal vágott bele egy pályázatba, hogy templomát kívül-belül felújíthassa, megőrizhesse az utókor számára. Az Európai Unió és a Magyar Köztársaság kormánya által, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program támogatásával 10 millió forint ráfordítással sikerült a helyreállítást elvégezni 2011 végére. Az eredmény szemet gyönyörködtető, szívet melengető.
Sokaknak jár köszönet az ékszerdoboz szépségűvé varázsolt kis templomért, de a hála a mi Istenünké, aki mindent oly szépen intézett! Ezért hívogattuk október 21-ére hálaadó istentiszteletre a Csobádon élő és innen elszármazott református testvéreket, az egyházi és világi vezetőket, a környékbeli lelkipásztorokat, a pályázatban és kivitelezésben jeleskedő szakembereket.
Az igehirdetés szolgálatát Csomós József, egyházkerületünk püspöke végezte a címben és a meghívón is jegyzett zsoltárvers alapján. „A megújult templom a szeretetetekről beszél. Isten igéje most arra biztat és bátorít, hogy ez a szeretet legyen meg holnap és holnapután is. Az életeteknek, a hétköznapjaitoknak, a mindennapi gondolkodásotoknak váljon részévé a templom, mint minden más, amit szerettek” – fogalmazott.
A helyben szolgáló lelkipásztor beszámolója után - melyben nem csak az elvégzett munkákat sorolta fel, hanem köszönetet mondott az azokban fáradozóknak, valamint a gyülekezet jelenlegi és egykori tagjainak adományáért, mellyel kiegészítették a pályázat összegét - szívhez, lélekhez szóló köszöntések hangzottak el Ábrám Tibor főgondnok, Szabó László gondnok, Ódor Ferenc országgyűlési képviselő urak részéről. Szavaikból a jövőbe vetett reménység csendült ki, és az az óhaj, hogy a megújult templom szolgáljon a gyülekezet lelki épülésére.
A helyi görög katolikus parókus úr és a környékbeli református lelkipásztorok igével köszöntötték megújult templomában a gyülekezetet. Budai Petra szavalata és az Összefogás Csobádért Egyesület kórusának éneke színesítette az ünnepi istentiszteletet.
Öröm volt együtt lenni és hálát adni az Úr szeretett házának megújulásáért, öröm volt találkozni a faluból elszármazott testvérekkel. Tervezzük, hogy lesz folytatás. Ha Urunk megengedi, ezután minden évben, egy októberi vasárnapon meghívjuk őket, hogy gyakoroljuk lelki közösségünket. Áldja meg Isten gyülekezetünket, magyar református egyházunkat és népünket, hogy az ő dicsőségét szolgálhassuk mindenben egész életünkkel.
Baksy Mária lelkipásztor esperes
Csobád – Encs